|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
|
|
M
Részlet, legelső írásomból. 2005. Októberéből.
Melyik élet? /Regény részlet/
Tara Scott
Egy 32 éves nő, autóbaleset utáni kómából ébred. Nem emlékszik semmire az addigi életéből. Úgy tudja, hogy RAF pilótaként lelőtte egy német Me 109-es repülőgép pilótája. Mire emlékszik Erica?
Erica nem nézett semerre, csak előre. A gép előtt letaposott sáv húzódott, szinte kínálta magát. Neki nem kellett a beton, mint a modern harci gépeknek.
Lassan szabadon engedte a lóerőket, a gép elindult, s ahogy egyre több üzemanyaghoz jutott úgy gyorsult majd szépen simán felemelkedett.
Rebecca és Robert Tommal egyszerre indult a gép felé, de nem tudtak futni a baba miatt. Mikor Tom eltávolodott, Robert megállította Rebeccát egy pillanatra.
- Mondd Reb! Lehet, hogy emlékszik rá hogy kell repülni?
- Nem tudom. Remélem, hogy nem csak próbálkozik. Menjünk!
Ahogy továbbindultak, egy autó húzott el mellettük. Megállt Tom és a másik férfi mellett, valaki a nyitott ablakon keresztül beszélt velük valamit. Aztán gyorsan elrobogott a középen felállított tribün felé, ahonnan közvetítették a bemutatót. A hangosbemondó azonnal közölte a nézőkkel, hogy elszabadult egy repülőgép egy látogató hölggyel. Felkérte a nézőket, hogy hagyják el az emelvényt és környékét, felszólította a tűzoltókat és mentőket, hogy készüljenek fel egy esetleges balesetre. Addig természetesen a bemutatót leállították, nem kapott egyelőre újabb gép felszállási engedélyt. A nézők felálltak a helyükön, úgy nézték a Spitfire-t. Voltak, akik elindultak, de ők is csak lassan haladtak a kíváncsiság legyőzte a félelmet, és ők is a kis fürge repülőt nézték.
Erica miután felemelte a gépet a földről, elindult felfelé és csinált egy óriás bukfencet. Majd az alsó holtpontot elérve előbb bal, majd jobb vízszintes orsóba vitte s folytatta egyénileg improvizált bemutatóját.
Az emberek lassan visszaültek a helyükre és arról beszéltek, hogy ez is benne lehet a programban, és csak tréfa volt a gép elszabadulása. Így megnyugodva tapssal, integetéssel, füttyel fejezték ki tetszésüket Erica felé.
A köpcös, megkönnyebbülve fújt egy nagyot.
- Még hogy nem tud repülni! Ahhoz képest… És egy Spitfire-rel! – s barátságosan megveregette Tom vállát.
– Öregem! A maga felesége nem lehet egy akármilyen nő! Jó vicc volt!
Tom már tajtékzott:
- De hát... Értse már meg! Még sohasem repült.
- Akkor én vagyok odafönt?
Tom idegesen megragadta a karját.
- Még sosem…
Robert és Rebecca megálltak, mikor Erica a második orsót csinálta. Robert Rebeccára nézett hitetlenkedve.
- Tényleg emlékszik, a repülésre is.
Az asszony a gépet nézte, és átölelte Robert derekát.
- Nézd, milyen biztos kézzel irányítja a gépet! Gyönyörűen repül és látszik, hogy élvezi, amit csinál. Most sem bánod, hogy nem emlékszel? Bár ez olyan furcsán hangzik!
- Nem szeretnék emlékezni így azt sem tudom, mit veszítek.
Tom Rebeccáékra nézett és annyira megdöbbent azon a nyugalmon, ami sugárzott róluk, hogy elfelejtette befejezni a mondatot.
Rebecca Tomra pillantott, s megfogta Robert kezét.
- Gyere, nyugtassuk meg Tomot!
Csak egy percre álltak meg, de most Robert hirtelen úgy érezte, mintha időtlen idők óta ott állnának. Meghúzták lépteiket, s hamar Tomhoz és a pilótához értek. Erica zuhanásba vitte a gépet olyan mélyre, hogy a közönség felhördült. Tom fehér lett, mint a fal várta a robbanást. De a gép jóval távolabb, mint ahol eltűnt hirtelen újra az ég felé tört bőgő motorral.
- Ti hogy lehettek ilyen nyugodtak? – dörrent rá Tom a házaspárra, ahogy odaértek.
- Tom! Nyugodj meg! Nézd a gépet! Gyönyörűen repül. Erica tudja, mit csinál.
- Tudjátok, hogy sosem repült még.
A köpcös terpeszállásban karba tett kézzel nézte a Spitfire-t, s nem tudta türtőztetni magát.
- Hát, ha nem tanult a felesége repülni, akkor az anyatejjel szívhatta magába, mert nő létére elég kemény dolgokat csinál! Ráadásul egy Sptifire-rel!
Tom mérgesen legyintett, s elfordult.
Erica alacsonyan elrepült a közönség előtt a beton fölött, majd újra felhúzta a gépet s újabb figurákkal bizonyította ügyességét.
Időközben a hangosbemondó miután a háttérben az ott lévő szakértővel egyeztettek, aki szerint így csak gyakorlott pilóta repülhet közölte a nézőkkel, hogy a rendezőknek is meglepetés volt a bemutató. Ezért elnézést kértek és emlékeztették a nézőket, hogy a kis sötétzöld Spitfire-rel egy hölgy repül.
Rebecca elővette táskájából a képet, s Tom elé tartotta. Tom futólag rápillantott, de idegesen eltolta az asszony kezét.
- Ne most, Reb! Ne most! – s szemével a hangja után a gépet kereste. Erica egy óriási bal fordulóval, ismét a beton fölé fordult. Rebecca nem tágított, újra Tom elé tolta a képet:
- Tom! Nézd meg! Erica tudja, mit csinál.
Tom türelmetlenül ránézett a képre, majd újra a gépet akarta figyelni, de csak egy pillanatra nézett oda s mielőtt megtalálta volna, visszakapta tekintetét. Először csak a fotón látható gép maradt meg a fejében, mert a két gép egyforma volt. De rájött, hogy nem ez ragadta meg. A Spitfire mellett középtájon ott állt Robert és Erica. Rövid barna hajjal és vagy tíz évvel fiatalabban, de a felesége volt kissé bő pilóta overallban.
Tom Robertre nézett, és leforrázva kérdezte:
- Mikor? Hol készült ez?
A gép motorja újra feldörgött, s Erica egy győzelmi orsóval elrepült a beton fölött, majd ráfordult a kitaposott sávra ahonnan felszállt, hogy letegye a gépet.
Mindannyian újra őt nézték. Szépen, egyenletesen süllyedt. Levéve a gázt, a motor hangja szelíden surrogóvá vált.
Tom ki akarta venni Rebecca kezéből a képet, de az asszony gyorsan eltette s a száját összeszorítva jelezte, hogy ne szóljon egy szót se! A gép tulajdonosa ott állt mellettük.
Tom úgy érezte, kimegy a lábából az erő. Halálosan kimerültnek érezte magát. Azon gondolkodott, hogy mikor repülhetett Erica és hol, Roberttel? Sok minden kavargott a fejében.
Közben Erica finoman letette a gépet a földre, s teljesen lelassítva visszagurult a helyére, ahonnan elindult.
Tara Scott: Melyik élet? /Regény részlet/
Szerzői jog bejegyzés: 061114002T/Artisjus
|
|
|
- November 16 2010 21:41:28
Drága Tara,
gratulálok a részlethez. Nagyon jó a párbeszéd, és a téma is leköti az olvasót.
Remélem adsz még ebből a könyvedból részleteket.
Szeretettel ölel: Mila |
- November 16 2010 21:59:22
Kedves Tara!
Megleptél,... és élmény volt olvasni. 
Szeretettel: pipacs |
- November 17 2010 08:21:05
Kedves Tara!
Nagyon izgalmas a regényrészleted, bizonyosan az egész regény is az, vagy az lesz (nem tudom, milyen stádiumban van most?).
Álmaimban sokszor megjelentek olyan részletek, amikre a valóságos életemből nem tudnék visszaemlékezni, pedig a régebben történtek idősebb korban jobban előjönnek.
Inkább a rövidtávú memóriánkkal lehet a gond.
Így készséggel elhiszem, hogy előfordulhat - még ha csak elenyészően is -, hogy valaki egy előző életében tanult dolgot nem felejtett el, és azt a következő életében is gyakorolni tudja.
Az élet elég misztikus.
Azt hiszem, szívesen elolvasnám az egész regényt!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- November 17 2010 15:09:07
Kedveseim!
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok ezt a kis részletet. Mivel a regény jogvédett, egyetlen portálon olvasható, a Héttoronyban.
www.7torony.hu ha megnyitjátok, kattintsatok a "Tagok"-ra. Azt megnyitva felül "Jelenlévő tagjaink", alatta "Távollévő tagjaink", és alatta van egy kereső. Ha oda beírjátok a nevemet, kiadja az adatlapomat, és azon lejjebb görgetve megtaláljátok: "Írásai". 3 regényem, és 34 novellám van ott.
Szeretettel ölellek Benneteket: Tara. |
- November 17 2010 15:52:45
Kedves Tara, ez remek... s nem jelent meg könyv formában is?
Nagyon tetszett, a téma engem meg mostanában különösen foglalkoztat...
Szeretettel. Léna |
- November 18 2010 06:51:06
érdekesen írtad le, szinte repülsz :-) |
- November 18 2010 15:03:56
Kedves Léna!
A Toronyban megtalálod másik háborús-repülős regényemet, "Pusztító szerelem" címmel. Egy angol lány és egy angol pilóta, és egy franci lány és német pilóta szerelme, a sorsuk mégis összefonódik. Hogy nem jelent meg annak anyagi okai vannak. Több ajánlatom volt, csak "hozzájárulást" nem tudtam fizetni. Ha fent is úgy akarják, talán tavasszal.
Szeretettel ölellek. Tara. |
- November 18 2010 15:06:23
Kedves István!
Köszönöm szépen, hogy olvastad. Repülés? Nos részben igen.
Puszi: Tara. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 25. Thursday,
Márk napja van.
Holnap Ervin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
