Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikJúnius 20 2019 03:22:26
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 9
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Anagramma
Minden ami jó... :)
Tagjaink által bek...
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10188]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3542]
PageRank mérõ
Google PageRank
Kati meg a katona
MM

Talán szerelem volt?
Történet 1955-ből.

Egy dunántúli városkában a gimnázium harmadik osztályát kezdte el Katika. Minden nap a hét-órás busszal járt be a közeli kis településről.
A városka közel volt a határhoz, ott volt a határőr-laktanya nem messze a középiskolától.
Egyik nap a Postahivatalba kellett bemennie, mert megkérte édesanyja, hogy adjon fel egy levelet a nagymamának,vegyen borítékot, címezze-meg. Már éppen a tolltartójába akarta visszatenni a tollát,, mikor mellé állt egy katona megkérte Katit, hogy egy pillanatra adja kölcsön a tollát. Gyorsan befejeztet az írást, megköszönte a szívességet, majd együtt kimentek a Posta előtti ládába bedobni a levelüket.
Sándor, a katona már köszönt is volna a kislánynak távozóban, de az letette közben az iskolatáskáját a földre míg az iskolaköpenyét akarta beletenni, amit közben levett. A táska tartalma a járdára borult.
A szép szőke copfos kislány, a földön guggolva szedegette holmiját, amikor fölnézett, mellette állt a katona, nevetve kérdezte:
- Segíthetek?
- Köszönöm!
Leporolta a könyveket, tolltartót, majd mondja, hogy már sietnie kell, mert lekési az autóbuszt.
- Bocsánat, akkor szívesen elkísérem és hadd mutatkozzam be Horváth Sándor vagyok!
- Én Katalin! - majd hirtelen sietősre vette lépteit.
a fiú is átvette a tempót és csak úgy futtában kérdezte: a gimibe jár Katika?
- Igen a harmadik b-be Éppen csak elérte az autóbuszt, felugrott rá és még az ajtóból visszaintett.
Másnap az iskola előtt várta Sándor!
A közeli parkban leültek egy padra a busz indulásáig.
-Sándor maga milyen katona, hogy nincs bent ilyenkor a laktanyában?
- Na ezt majd elmondom, de ne magázódjunk.
- Jó rendben, akkor szervusz! - Sándor hirtelen egy puszit adott Katika arcára.
A kislány lángvörös arccal szállt fel a buszra, még a lába is remegett.
Sándor a Sportszázadnál volt és a "Nőtlen tiszti Szállón" aludtak, mivel olyan előkészítő tábor volt ez a helyi röplabda csapatnak.Ezért is tudott napközben a városban sétálni, amíg az edzés nem kezdődött el. Még fél év volt hátra a katonaságból.
Ez alatt az idő alatt , nagyon sokszor találkoztak és nagy szerelembe estek.
Egy szép nyári délután a közeli kiserdőben megtörtént, ami már csak az igaz szerelmesek közt szokott. Sűrűn találkoztak, ha tehették elbújtak bárhol, csak hogy együtt lehessenek.
- Sándor ugye ha leszerelsz elviszel magaddal, nem hagysz itt!
- Mit szólnak a faluban, láttak veled. Már suttognak, hogy Kati meg a baka,
- Nézd Katika, nem akartam felelőtlen lenni veled, mer tudom én voltam és vagyok neked az első, de leveleztem a szüleimmel és hallani sem akarnak róla, hogy megnősüljek.
- De annyiszor mondtad, hogy szeretsz, nem kellenék neked feleségnek, hisz én is nagyon szeretlek!
Ígérem visszajövök érted, csak fejezd be a gimit.
- De én addig meghalok, nem bírom ki nélküled!
Sűrű szerelmes csókokkal köszöntek el egymástól, mielőtt a vonat kigördült az állomásról.
Katika naponta írt levelet Sándornak, ő is kapott eleinte hármat, majd kettőt, aztán már nem jött egy sem.
1956 novemberben megjelent Sándor Katikáéknál.
A kislány zokogva ugrott a fiatalember nyakába!
Csókolták ölelték egymást örömükben.
- Gyere velem megnyitották a határt, kimegyünk nyugatra.
- Nem hagylak itt!
Katika kissé eltolta Sándort magától, majd keményen a szemébe nézett: Nagyon szeretlek, talán soha nem tudlak elfelejteni, de nem megyek veled!
- De jönnöd kell!
- Ha most nem jössz, akkor "ígérem visszajövök érted"!
Katika szívébe mintha éles tőrt döftek volna amikor e szavakat hallotta.
- Akkor nélkülem menj, mert úgy hallottam, hogy már lezárják a határt.
- Sándor még búcsú csókot dobott futtában és eltűnt a ködös szürkületben.
Édesanyja jött ki és szólította:
- Jaj Katikám mit keresel itt kint itt a hidegben, még megfázol, a te állapotodban vigyáznod kell magadra.
Majd édesanyjával egymást átkarolva bementek a kis fehér, falusi házba.
Hozzászólások
gyongyszem555 - április 24 2012 08:08:18
Kedves Maria!
Kérdezed, hogy "talán szerelem volt?"
Én úgy gondolom, hogy pillanatnyi varázs volt, nem igazán nevezném szerelemnek. Már csak azért sem, mert amikor a fiú disszidált, nem ment vele az állapotos kislány. Mert én úgy gondolom, hogy az igazi nagy szerelem nem ismer akadályokat, nem ismer határokat, (no persze én magamból indulok ki minden szituációban) én biztos, hogy vele mentem volna, no persze, ha igazán szerelmes lettem volna.
De Katika szerintem nem volt az.
Jó történetet hoztál kedves Maria barátnőm, és szinte aktuális - mármint a szerelmet illeti - minden korban. A szerelmes lány nem mérlegel még akkor sem ha nincs ott szíve alatt a kis magzat.
No de ez speciel csak az én véleményem.
Kíváncsi leszek a többi kedves klubtársam véleményére.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Szeretem az életből kiragadt remek írásaidat.

Szeretettel ölellek: Évi.smileysmileysmiley
Dellamama - április 24 2012 08:53:46
Kedves Évi!

Ugyan nem írtam, de ez a történet igaz volt. Kati már nem tudott hinni a fiúnak, ugyanis a leszerelés után bár ígérte nem jött vissza, már leveleket sem írt.
Katika szerelmes volt, de a fiú csak társra vágyott az új kalandhoz. Kati nem akart az ismeretlenbe menni az esetleges veszélynek kitenni magát és leendő gyermekét.Ha Sándor igazán szerette volna a lányt ő maradt volna itthon. Amúgy sohasem jött vissza.
Ez csak mint utólag megtudtam így történt.

Üdvözlet akik még olvassátok: Maria
Torma Zsuzsanna - április 24 2012 12:01:22
Kedves Maria!

Nagyon szomorú, hogy ennek a kapcsolatban ilyen vége lett. A szerelemgyerek meg megszülethetett apa nélkül!
Én már sokszor találkoztam olyan esettel, hogy sok nő inkább egyedül neveli fel a gyermeket.
Jelen esetben - az akkori körülményeket is figyelembe véve - a megesett leány nem akarta a fiú nyakába varrni magát, talán éppen azért, mert már nem volt egyedül. Lehet, hogy úgy érezte, teher lenne a fiúnak, hogy már nem egyedül van.
Felteszem, ha nem esett volna teherbe, lehet, hogy mégis csak a fiúval ment volna!

Szeretettel: Zsuzsa
smileysmileysmiley
szomorufuz - április 25 2012 16:07:54
Kedves Maria!
Köszönöm ezt a történetedet is. Bizony, sokat hallottam ilyen megesett élettörténetet. Szerintem is ez csak kaland volt a fiú részéről. És a lány?
Szeretettel olvastalak most is. Ölellek: Szomorúfűz
gyongyszem555 - április 26 2012 08:45:45
Kedves Marika!
Vissza kellett, hogy jöjjek, mert úgy látom a hozzászólásokból, hogy egyedül én voltam az, aki csak a lány felett törtem pálcát, hogy ő nem szerette igazán a fiút. De rá kellett jönnöm, hogy azért bőségesen volt hibája a kettejük kapcsolatát illetően a fiúnak is.
Csak engem megzavart az, hogy nem tudtam, hogy közben mennyi idő telt el, amíg a fiú végképp nem válaszolt Katika leveleire. Gondolom én, hogy akkor már kiderült, hogy Katika másállapotban van és talán még lehetett volna tenni valamit, hogy ne szülessen meg a gyermek. No de mivel történeted 1955-ben játszódik, nem biztos, hogy a megfelelő kezekbe került volna a lány, ha abortuszra jelentkezik. Vagy annyira szerette a fiút - bár csalódott benne, de úgy látszik a szerelem győzött a csalódás felett -, hogy megtartotta gyermekét, vagy már késő volt az abortuszra. Mindenesetre én úgy gondolom, hogy (most magamból indulok ki megint) ha én lettem volna Katinka és tényleg annyira szerettem volna a "bakát", tök mindegy, hogy mennyi idő telt el levélváltás nélkül, megbocsátottam volna neki - no nem mindenáron - de gondolom, hogy elfogadható magyarázatot adott, hogy miért csak "akkor" jelentkezett - és vele tartottam volna. Én ezért írtam azt, hogy nem volt "annyira" szerelmes Katika, bár a szerelem mint érzés relatív, nem biztos, hogy mindenkinél egyforma tűzzel lángol, mert gondolom, hogy egyénenként változó.
Mindenesetre egy "kívülállónak" ezt nagyon nehéz eldöntenie, de biztos, hogy sok ilyen eset történt nem csak akkor, hanem napjainkban is.

Szeretettel olvastalak!

Évi.smileysmileysmiley
Dellamama - április 26 2012 13:43:36
Kedves Évi!

Nagyon jól esik, hogy visszajöttél!
Ha már valóban érdekel a történet. ahogy az előzőekben írtam igaz volt. A férjem barátjával esett meg Csornán. Ott volt határőr.
Horváth Sanyi valóban beleszeretett Katikába, de ahogy visszajött Pestre az édesanyja és a haverjai hatására hanyagolta a lányt.
Elhatározta, hogy diszidál és viszi magával Katit. Négy hónap telt el a leszerelése óta. A lányt is befolyásolta az anyja. Na, így történt!
Közben Sanyinak az 56-os események miatt is jobb volt távoznia az országból.Kerülőúton Ausztráliában kötött ki.Később megtudta, hogy fia született, de már nem tudom mi lett, mert nem tartottuk a férjem barátaival a kapcsolatot.

Barátnőm, lassan újabb regényeket írunk egymásnak!
Ölel: Maria, Marika, Mari smiley
gyongyszem555 - április 26 2012 16:09:49
Kedves Marika, Maria Barátnőm!smiley
Vártam, hogy reagálsz "visszatérésemre" Persze, hogy visszatértem, hiszen nekem itt ennél az írásodnál maradt egy elvarratlan szál, no nem általad, hanem általam. Az idő, az a négy hónap ami eltelt a levélváltások között. Számomra ez lényeges a két fiatal megítélése szempontjából. Az a legnagyobb probléma, ha két szerelmes fiatalt befolyásolnak a szülők. No de én megint magamból indulok ki, ha tutira nagyon szerelmes vagyok mint Katika, tudod, hogy hol érdekelt volna, hogy a szüleim mit mondanak. Ugyanakkor, ha a határőr is ugyanazon a lángon ég, melyen Katika, őt sem lehetett volna befolyásolni. No persze, ez most megint olyan dolog tőlem, hogy "könnyű a pálya széléről ugyatni", hiszen nem velem történt.
De én azt hiszem, hogy valamilyen formában így is mindketten megtalálták életük értelmét.
Nem baj az, ha "regényeket írunk" egymásnak, legalább jól elszórakozunk - én legalábbis igen - kicseréljük gondolatainkat.
Egyébként így lehet a legjobban megismerni a másik embert. Mert ha én most csak annyit írtam volna neked hozzászólásként, hogy "hú ez remek, gratulálok", akkor azt írtam volna, hogy totál nem érdekel, hogy miről írsz, de kötelességemnek érzem, hogy kommentáljam művedet. No az ilyen hozzászólásokat én nem nézem semmibe, mert tudom, hogy érdemben nem tud nyilatkozni, mert vagy nem akar, mert nem érdekli annyira, vay nem tud, mert nem érti. Nem baj az, ha nem értünk egyet, azt is meg lehet kulturáltan, intelligensen "beszélni". Ne tudd meg, hogy én az Etelka barátnőmmel órákat tudtam beszélgetni mindenről és voltan nézetkülönbségeink, de meg tudtuk beszélni, közös nevezőre tudtunk kerülni érveink által. És úgy gondolom, hogy ez a lényeg. Szeretek veled "beszélgetni", mert lehet. Nem mindenkivel lehet, sajnos.

Puszillak szeretettel Marikám, Mariám, Mari!smileysmileysmiley
Dellamama - április 26 2012 16:19:29
Így van Évi!
Különösen egyetértek az utolsó két bekezdésben írottakkal! Én is pontosan így gondolom!
Ölel: Marika

Bizony én sokszor mentem a magam feje után!Nem hallgattam a szüleimre, lehet, hogy talán neki vágtam volna a határnak. smiley
gyongyszem555 - április 26 2012 16:37:27
Igen, a szerelem - ha az tényleg igaz szerelem és lángol - csodákra képes és azért írtam Neked, hogy egy szerelmes lány (vagy fiú) nem mérlegel, valószínű, hogy én is határt léptem volna!smileysmileysmiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. június 20. csütörtök,
Rafael napja van.
Holnap Alajos napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
19/06/2019 19:19
Szép estét kívánok! smiley

orok szerelem55
19/06/2019 18:14
Szép, kora estét kívánok Mindenkinek! smiley

vali75
19/06/2019 13:41
Szia Jolikám! Nagyon szépen köszönöm a születésnapi köszöntést smiley smiley

reitinger jolan
19/06/2019 11:30
Sziasztok, szép napot mindenkinek smiley főleg a szülinapos Valikának! Isten éltessen!

vali75
19/06/2019 08:50
Szép napot kívánok mindenkinek! smiley smiley

KiberFeri
19/06/2019 08:09
Kedveskéim! Kívánom, hogy mindenkinek szerezzen örömet a nyár!

vali75
18/06/2019 19:36
Szép estét kívánok! smiley

Helen Bereg
18/06/2019 17:35
Szép estét Napkorong! smiley

hzsike
18/06/2019 15:46
Szépséges délutánt mindenkinek! smiley

Gyongy
18/06/2019 14:26
Szép napot kívánok Napkorong smiley

orok szerelem55
18/06/2019 14:07
További szép napot kívánok, Mindenkinek! smiley

KiberFeri
18/06/2019 09:55
Kellemes napja legyen mindenkinek!

vali75
17/06/2019 22:23
Jó éjt Napkorong! smiley

vali75
17/06/2019 15:42
Szia Margitka! smiley

orok szerelem55
17/06/2019 12:56
Kellemes délutánt kívánok Mindenkinek! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes