Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikJúnius 24 2019 13:42:53
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Anagramma
Minden ami jó... :)
Tagjaink által bek...
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10188]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3544]
PageRank mérõ
Google PageRank
Dellamama: Bátorság, csak semmi félelem..
A kislány, aki nem félt senkitől és semmitől...



Akik olvastak már tőlem valamikor egy kis elbeszélést, vagy írást, tudják, hogy a város szélén laktam gyermekkoromban.
Nagyon egyszerű körülmények között öt fiú testvéremmel, szüleimmel, nagymamámnál.
Az udvar végében volt a "toalett", vagyis a budi.
Fák között megbújva, hogy ne látsszon ez a fából tákolt "palota."
A négy kisebb fiú, és a bátyám, aki nálam egy jó fejjel alacsonyabb volt, nagyon eleven de, félénk
gyerekek voltak.
Én a talpraesett bátor lány, mint a harcias kiskakas mindig védelmembe vettem a fiúkat, szinte a pót-mamájuk voltam.
Nyáron késő estig játszottunk az udvaron.
A játék közben bizony az anyagcsere is működik, ezért gyakran látogattuk a hátsó építményt.
Besötétedett, sejtelmesen suhogtak a fák és titokzatos alakokat öltöttek az árnyak.
Ezzel aztán én egyre gyakrabban jártam a hátsó helyiséghez, ugyanis a fiuk féltek egyedül wc-re menni. Én voltam mindig a bátor kísérő, aki semmitől sem fél a sötétben.

Elhanyagolt temető terül el az utca túlsó oldalán. Az iskola jókora távolságra volt kis házunktól, talán fél órát kellett gyalogolni.Sokszor, hogy hamar hazaérjek átvágtam a temetőn, arra rövidebb volt az út. A gyerekek nem igen választották ezt az utat, mert a nagymama mesélte, hogy:
Volt egy nagyon bátor fiatalember itt az utcában aki fogadott a barátaival, hogy ő pont éjfélkor hoz egy szál rózsát az egyik elhanyagolt sírról. Várták, várták vissza. Éjjel egy és nem jött. Szóltak a szülőknek akik lámpákkal világítva bementek a temetőbe.
A fiút a sír mellett holtan találták. Látták, hogy nadrágjába beleakadt a rózsabokor.
Elterjedt a hír, hogy ijedtében halt szörnyet, mert biztosan azt hitte, hogy egy szellem ragadta meg.
Na ez a mese engemet a bátor kislányt teljesen hidegen hagyott. Meggyőztem magam, hogy a sötétben is minden úgy és ott van ahol nappal, nincs tehát mitől félni.
Továbbra is ha úgy hozta a helyzet korom sötétben /ott nem volt világítás/ egy lapos elem-lámpával magam elé világítva kis futó-lépésben jártam a kitaposott utat a temető kellős közepén.

Majd egyszer iskolából hazafelé-jövet látom, hogy két nagydarab fiú ütlegeli a bátyámat, a táskája tartalma a földön, szétszóródva.
- Na mi a hézag fiuk, miért bántjátok a bátyámat?
- Ez a kis takony a bátyád?
- Igen, képzeld és ha nem hagyjátok békén velem gyűlik meg a bajotok!
- Na, ne mondd, te kis liba!
Na ez már nekem sok volt! Az erős sportos kezemmel mindkettőjük karját hirtelen elkaptam és megtekertem.
Elszaladtak.....Aztán lehet, hogy nem azért, mert tartottak tőlem, hanem megláttak két tanárt közeledni. Én mindenesetre nagyon büszke voltam magamra, hogy nem féltem a fiúktól.
Bátyám mondja: Minek avatkoztál bele? Elbántam volna velük!

Hazamenve a táskámat letettem a szokott sarokba.
-Jujj,...jajj. - sikítva rohanok ki a konyhából.
- Ott, ott a sarokban....
- Mi van ott? - kérdezi a bátyám.
- Egy egér, rettenetes! Úgy félek tőle!
Bátyám bemegy a konyhába. Kis idő múlva farkánál fogva hozza ki a kis egeret. Himbálja az orrom előtt.
- Ettől féltél hugi?
Hozzászólások
gyongyszem555 - május 10 2012 14:37:38
Kedves Marika!
Ez bizony egér-fóbia a javából. Tutira ez van nekem is. No meg mindenféle csúszúmászó, féreg, hernyó, szóval ilyen "szépséges" állatok.
A "fából tákolt palota" ismerős a nagymamáméknak volt olyan vidéken, mondanom sem kell, hogy nagyon utáltam, szerencsére nem sokszor kellett olyankor, amikor náluk voltunk.
Érdekes, a temetőbe én is szerettem járni a barátnőmmel általános iskolás koromban, amikor mentünk haza iskolából, mindíg benéztünk, érdekeltek a sírfeliratok, az ott "lakók" nevei, még kimutatást is készítettem róluk. Már akkor grafomániás voltam, mindent le kellett, hogy írjak, csak úgy, minden cél nélkül.
No sötétbe nem mertem volna ott "közlekedni", de Te bátor kislány voltál, csak csupán az egerentyűtől paráztál!smileysmileysmileysmiley

Szeretettel olvastalak és gratulálok!

Baráti öleléssel: Évi.smileysmiley
Andy Jazz - május 11 2012 00:51:30
Kedves Dellamama!
Én városi gyerek vagyok, talán ez a magyarázata annak, hogy nem kedvelem a csúszó-mászókat, a 6 és 8 és 100 lábúakat, ezektől nem félek, csak utálom őket. A ****sbogarat pl.megfogom, a csótányt azt nem. Babonás vagyok, este pókot csak végszükségből ölök.Kb. 7-8 éves lehettem, Karcagon nyaraltam, és az egyik reggel kiugorva az ágyból fölrántottam az akkori kor "farmerjét" a klottgatyámat . Ijedten, villámgyorsan dobtam le, mert éreztem, hogy már valaki viseli! Egy cserebogár volt, - még kb 10 másodpercig, mert eltapostam Aludtam már egérrel is egy szobában, láttam amint ügyesen mászott az ajtófélfán fölfelé. Nem féltem tőle, de nagyon nem kívántam, hogy keresztül fusson az orcámon! Hát ezért jó ez az írásod, mert emlékeket ébresztett bennem rögtön, a hamar elszálló fiatalkoromról. Köszönöm, hogy olvashattalak!smileysmileysmileysmiley
Andy
Dellamama - május 11 2012 06:50:06
Kedves Évi és Andy!
Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a kis történetemet!
Andy! Így van ahogy mondod, ez inkább undor, mert én minden bogárral, csúszó -mászóval haragban vagyok. Nálam az állat a kutyánál, illetve a cicánál kezdődik és a lóval végződik.
Köszönöm, hogy megosztottátok a véleményeteket.
Üdv: Maria
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. június 24. hétfő,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Gyongy
24/06/2019 13:36
OK Icuskám, szép napot kívánok! smiley

Helen Bereg
24/06/2019 13:32
Szia Gyöngy! Tiberiust szerkesztem. OK?

Gyongy
24/06/2019 13:06
Szép napot Napkorong smiley

Gyongy
24/06/2019 09:27
Szép reggelt Napkorong!

Gyongy
24/06/2019 09:26
Szép reggelt Napkorong!

orok szerelem55
24/06/2019 08:09
Jó regget kívánok Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
24/06/2019 08:02
Jó reggelt Mindenkinek! Sajnos a szerkesztési hiba még mindig fennáll. smiley

KiberFeri
24/06/2019 07:59
Az új hetetek, jó legyen!

vali75
23/06/2019 21:07
Jó éjszakát kívánok! smiley

Helen Bereg
23/06/2019 14:05
A rendszergazda írt, hogy keresik a probléma okát. Még egy kis türelem. Legyen szép vasárnapotok! smiley

vali75
23/06/2019 10:49
Szép napot kívánok! smiley

KiberFeri
23/06/2019 07:56
Jó kis vasárnapot kívánok mindenkinek!

vali75
23/06/2019 07:48
Szép reggelt kívánok! smiley

Manon
23/06/2019 06:32
Szép reggelt mindenkinek!

vali75
22/06/2019 21:36
Szép estét kívánok Ica! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes