|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 1
|
|
A mesében csúfak, gonoszak, okádják a tüzet, van egyfejű, kétfejű, sokfejű, de a valóságban? Léteznek egyáltalán? Most speciel erre keresem a választ...
Gyönyörű idilli környezet, zöldövezet amerre a szem ellát. Egyszer volt, hol nem volt - de volt- van - egy gyönyörűséges királykisasszony. Telt múlt az idő a királykisasszonyból érett nő lett, csodájára jártak hetedhét országon innen és túl. Minden királyfi vágya lett volna Ő, aki immár királynő. Szépsége, jósága nem vetekedhetett egyetlen halandóval sem. E szépséges királynő megházasodott. A szomszédos zöldövezet kastélyának az Ura vette feleségül. Élték boldog mindennapjaikat, gyermekük is született kettő.
Sok volt a teendő a ház körül, a háztartás körül, mert a királynő szeretett mindent maga végezni, nem lesték kívánságait a szolgák, mert ő nem szerette, ha kiszolgálják.
Történt egy napon, hogy sötét fellegek gyülekeztek az égbolton. Dörgött, villámlott, szakadt az eső, de a királynő dalolt, mert imádta az esőt. Az esőfelhő viszont megharagudott rá és tüzes villámokat szórt a mennyekből. Ekkor történt a változás. Bella - így hívták a királynőt -, borzalmas fejfájásra ébredt a vihart követő reggelen, vagyis nem volt még reggel, hiszen hajnali négyet ütött az óra. Kipattant szeméből az álom és éktelen haragra gerjedt Bécire -a férjére - és beleüvöltött a fülébe!
- Ébredj Béci az anyád mindenét, vár a kert, a locsolás, mit gondolsz talán én fogom elvégezni azt a feladatot is? - közben eszeveszetten kezdte rángatni férjét.
Béci megrettent eme változást látva, gondolta, hogy megőrült a kedvese, de talpra ugrott és már indult a kertbe kezében az 5 cm. átmérőjű slaggal, hogy megöntözze a kertet. Még talán egy dalt is dúdolt közben, de nem tehette sokáig, mert Bella asszony kiadta a következő parancsot.
- Béla, hol a frászban kóborolsz ilyen sokáig, fejezd be a locsolást, indulj a konyhába reggelit készíteni a gyerekeknek, mit gondolsz, azt is én fogom csinálni? - üvöltötte a teraszról férjének.
Béla ijedtében elengedte az 5 cm. átmérőjű slagot, hanyatt homlok rohant a konyhába. Közben járt az agya sebesen, hogy mi a fene történhetett a kedvesével. No mindegy gondolta, jobb lesz meghunnyászkodni, mert kő kövön nem marad, ha nem teljesíti rögvest Bella parancsát. Elkészítette a ham and eggs-et kis családjának pillanatok alatt, tálalta és helyet foglalt ő is az étkezőben.
Bella asszony azonban nem díjazta férje gyors cselekedetét, mert pillanatok alatt felrángatta férjét a székről és már kezében a listával adta a következő parancsot.
- Zabálni ráérsz később is, mit gondolsz, munka van itt, rohanj a vásárcsarnokba, vegyél halat, halászlé lesz az ebéd, túrós csuszával. Persze, hogy te fogod megfőzni, hát mit gondoltál, mindent én csináljak? - rikoltozta Bella asszony.
Béci eszét vesztve rohant a csarnokba, csak, hogy kifogja Bella asszony vitorlájából a szelet, de közben találkozott egy régi barátjával, akivel azóta sem, mióta megnősült. Annyira beszédbe elegyedtek, hogy el is feledkezett az időről, no meg a halról is és úgy összességében a házisárkányról is.
Beültek egy hangulatos kis vendéglőbe egy két kávé mellett - mely rummal bélelt volt - beszélgetni. Hirtelen 1o óra lett, Bécinek dobott az agya, a kutyát sem érdekelte már a hal és a halászlé. Még a kedvenc nótáját is elénekelte a barátjával.
- No Dezső, akkor most azt énekeljük, hogy "vörös bort ittam az este, angyalom, ragyogóm, szeretem a bort, most is részeg vagyok tőle, angyalom, ragyogóm szeretem a bort", de amikor a következő strófát énekelte volna megjelent a kávézó ajtajában Bella asszony.
- Béci, hol a hal azt a keserves úristenedet még, hogy vörös bort ittál, ne hidd, hogy lesz még neked ezután több estéd, nem lesz, mert agyonváglak rögtön, ha nem szeded a lábaidat hazafelé!- rikoltotta Bella asszony. Hát mindent én csináljak?- felrángatta Bécijét a székről és futólépésben útbaindította. Hal nem volt, hogyan is lett volna, hiszen Béci elmulatta az árát, elénekelte a nótáját, de legalább pár másodpercig jól érezte magát. Gondolkodóba esett, hogy mi a fene történt a kedvesével. Milyen földöntúli hatalom szállta meg az elméjét, hogyan fog ez lenni ezután? Ő elválik, gondolta, hiszen így nem lehet élni. Ilyen házsártos, házisárkánnyal egy fedél alatt? No de nincs hozzá bátorsága! Mit tegyen? Gondolataiba mélyedve megbotlott egy nagy kőbe, beverte a fejét és abban a pillanatban bekattant agyának icipici szegletébe a megoldás. Szembefordult asszonyával és kedvesen kérdezte tőle.
- Belluskám, én vagyok a hal, egy aranyhal - látsz engem, képzeld el, rettenetes fantáziával rendelkezel, tudom - no meg van, látsz engem mint egy csodálatos aranyhalat? - kérdezte Béci szuggerálva asszonyát!
- Igen Béci látlak, egy csodálatos aranyhal vagy, már látom a kis pikkelyeket az oldaladon, sőt tollakat is látok a hátadon, vagy azt nem jól látom? Mindegy, de a csillogó pikkely itt van lelki szemeim előtt.
- No akkor kedvesem, három kívánságodat teljesítem, halljam! - mondta Béci kedvesen.
- Szeretnék egy tündérmesében királylány lenni, szeretném a régi énemet visszakapni és azt szeretném ha te egy sárkány lennél aki tüzet okádna felém és elkergetné a gonosz szellemeket.- mondta Bella asszony áhitattal.
- Kérésed számomra parancs, én vagyok egy tüzet okádó sárkány, aki nem a gonoszt tériti el, hanem téged kedvesem!- és egy rumgőzös leheletet okádott Bella felé. Időközben haza értek, Béci még kissé fájlalta a fejét, amikor felébredt, nem tudta, hogy álmodott-e vagy valóság volt a három kívánság. Óvatosan lépdelt a terasz felé, ahol Bella asszony húzatta nótáját az udvari cigányzenekarral és énekelte, hogy "vörös bort ittam az este, angyalom, ragyogóm szeretem a bort, olyan részeg vagyok tőle, angyalom, ragyogóm szeretem a bort, a lábamon alig, alig állok, mégis szerettem a párom, angyalom, ragyogóm szeretem a bort".
- Béci, hol vagy az anyád mindenét, amíg te tudatlanságban fetrengtél rumgőzösen és lementem a tóra, kifogtam a pontyot, megfőztem a halászlét, a túrós csuszát, visszaengedtem az aranyhalat és elhúzattam a nótámat, nótádat.
No most mondd meg kedvesem, házisárkány vagyok én? De az anyád keserves mindenét, meg ne szólalj, indulj bevásárolni holnapra, de azon nyomban, mert mit képzelsz mindent én fogok csinálni? |
|
|
- August 22 2012 12:49:12
Kedves Évám!
Minden kellék meg van ami a meséhez kell. Sárkány, aranyhal. három kívánság!
Mi történhetett a szépséges királylánnyal, mitől lett házi sárkány?
Tudom már! Megunta, hogy mindent neki kell csinálni.
Nagyon tetszett a "meséd"! Nekem ez miért nem jutott eszembe eddig, hogy sárkánnyá változzak?
Gratulálok, remekül szórakoztam.
Szeretettel ölellek: Marika  |
- August 22 2012 15:27:26
Kedves Marikám!
Lehet, hogy ez a rettenetes rohadt hőség teszi ismét velem, még hogy sárkány egy nő? Ugyan már! Hiszen a világ legcsodálatosabb teremtménye a NŐ! (Figyeld ezt a nemi sovinizmust a részemről most meg már!)
Csak úgy eszembe jutott, hogy hallom, hogy "megyek már, mert hív a házisárkány", mitől válhat egy nő sárkánnyá? Csakugyan sárkányok csak a mesében léteznek, hiszen a valóságban minden nő szeretetreméltó, kedves, odaadó, szerény, jó természetű, alázatos, nem perlekedő, szóval tökéletes! No de speciel akkor nem jutottam semmire a válasz a sorok között rejlik, majd jól belevetem magam a förtelmes nagy mondanivalóm taglalásába, hátha jutok valamire!
Köszönöm szépen, hogy olvastál Marikám és ha még egy kicsit szórakoztatónak is találtad förmedvényemet már nem volt kár megírnom!
Ölellek: Évi.
Ui.: Ez a szösszenetem is ugyanolyan kis limonádé jéggel, mint az összes többi, semmilyen irodalmi értéket nem képvisel, tudom, de én is jól szórakozom. |
- August 28 2012 15:16:13
Kedves Vendégeim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismételten meglátogattatok, szeretettel fogadtalak benneteket.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 19. Friday,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
