|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 1
|
|
SZFÉRÁK, 4. folytatás
3. légköri gyűrű, 1. szféra
Természetvizsgálók, kik Istent tagadják. A Merkúr és Skorpió befolyása alatt. Déli szél, fejfájást okoz.
A 3. kör 1. szférájában buja, tropikus természetben találtuk magunkat. Midőn fákról, virágokról és a természet szépségeiről beszélek, ezek mind a földieknek tükröződései, mintegy lelkei az anyagi természetnek. Egyik erdőben egy szellemmel találkoztunk, aki folyton rovarokat fogdosott. Megszólítottam: „Kedves barátom, nem lennél szíves néhány pillanatot nekem szentelni és engem ebben az erdőben elvezetni?”
Válasz: Nem szívesen, mert éppen egy előttem ismeretlen rovar boncolgatásával vagyok elfoglalva. Én híres természetbúvár vagyok, a nevem Insectus. Az utóbbi időben valami történt velem. Valami változás, de nem tudom mi. A természet itt csodaszép; egészen új bogarakat találtam, de nincs spirituszom, hogy eltehessem őket és ez nagy baj.
Médium: Kedves Insectus, én elmagyarázom az általad meg nem értett változást. Te egyszerűen meghaltál és most, mint szellem, a szellemek egyik országában tartózkodsz.
Minthogy ezt nekem elhinni nem akarta és hosszú szóvitába kezdett a lélek továbbélésének lehetetlenségéről, levezettük a Földre sírjához és elolvastattuk vele a sírkövének feliratát. Ez kissé megrendítette.
Igen, ez én vagyok, szólt; érthetetlen! Hadd nézzem csak meg, hogy odalenn csakugyan az én testem rothad-e. Tudni akarom, hogy a férgek milyen fajtája emészti ott bent azt. Tekintetével belemélyedt a sírba, felboncolta a tetemet, tanulmányozta, vizsgálta, és közben a halhatatlanságról megfeledkezett.
Hagyj fel vele, - mondám – magyarázd meg mostani létedet,, szellemi testedet, életedet emberi test nélkül. Egészen elhűlt e kérdésekre, melyek az egyszerű hívő előtt nem rejtélyek. Némely tudós, aki a Földön köteteket írt tele tudományos értekezésekkel, kis, tudatlan gyermekként áll a szellemvilágban a halhatatlanság kérdésével szemben. Sokszor nagyon sokáig tart, míg ilyen szellem tévedését belátja.
Az ilyen szellemek többnyire korábbi földi foglalkozásukat akarják a szellemvilágban is folytatni, végre az után belátják, hogy folytonosan egy körben forognak anélkül, hogy az okot és az igazságot megtalálnák. Azután a magasabb szellemek tanításai és a Földön való újraszületések meghozzák nekik a megismerés világosságát.
Ágoston: Általános okulás végett itt közlöm egy természetbúvár szellemének nyilatkozatait, aki földi életében Istent és a halhatatlanságot tagadta.
C.: Én nem vagyok szellem, azt hiszik meghaltam, nem vagyok halott. Igaz ugyan hogy élek, de azért még sincs szellem. Fehérje és keményítő alkot engem most is, ez az oka életemnek, vagy tán a sejtállatkák? Még nem tudom, éppen ezt akarom kikutatni. Az életnek valahol végződnie kell, keresem a halált, amely megsemmisít. Félig ember, félig alak vagyok, összetéve sejtállatkákból, molekulákból, tojásokból. Most elmegyek, az időm drága, Lipcsében felolvasást kell tartanom.
Nagyon beteg vagyok, vízióim vannak. Esetemet elő szeretném hozni kollégáimnak, olvasd fel nekik, amit diktálok. Hogy nem hinnének nekem? Mert ők is tagadják a lélek továbbélését? Vagy őrült vagyok? Mit lehet tenni az idegrostok öntudatlan működése ellen? Ez a féltudatos állapot nagyon kellemetlen. Sokat gondolkozom agyvelő nélkül! Kezd világosodni, hogy meghaltam és mégis tovább élek. Kimondhatatlan lelki kínok gyötörnek, beismerem, hogy már nem vagyok ember, mégis élek, de Istenről nem tudok semmit. A missziószellemek tanítása révén előbb-utóbb megvilágosodik C.
A természetbúvárokat és a bölcsészeket azért nehéz hitetlenségükből megtéríteni, mert csak a tételes tudományban hisznek, és azt állítják, hogy kutatásaikban Istent sehol sem találják. Ennek oka a gőgben rejlik, mely a világosságnak, az igazságnak és a megismerésnek legnagyobb ellensége.
Metafizikus: Örömest mondom el történetemet, hogyan tértem meg. Egykor a Föld leghíresebb mesterei és tudósai közé tartoztam. Könyveimet latinul írtam és nagy költséggel nyomtattam ki, önelégülten így szólva magamhoz: Te elenyészel, minden meghal, de ez a könyv megmarad, amíg a Földön emberek élnek és latinul értenek. Az ember halandó, semmivé lesz, de amit alkotott, tovább él. Nos, éppen ellenkezőképpen történt. Én élek, munkáim meghaltak, mert mások túlszárnyalták.
Késő öregségemben tüdőgyulladásban haltam meg. Az átmenet alatt nem voltam öntudatomnál és valami erő a 3. Földlégkörbe vitt. Itt felébredtem hosszantartó álmomból, egy olajfa alatt feküdtem a réten, a Nap fényesen sütött. Megdörzsölve szemeimet körülnéztem, azután magamat vizsgálgattam, nem az én ruhám volt rajtam és észrevettem, hogy milyen átlátszó a testem. Mi történt velem, próbáltam menni, jól sikerült. Talán álmodom? Álmodjunk hát tovább, hisz oly jól esik. Kezdtem a vidéket bejárni, bogarakat, pillangókat, köveket találtam, amik érdekeltek. Megvizsgáltam azokat, elmerültem gondolataimban, sem éhséget, sem szomjúságot nem éreztem. Feljegyzéseimet homokba írtam, de vihar keletkezett és megsemmisítette munkámat. Majd egy tüskével fügefalevélre írtam, de a levelek összeszáradtak és munkám ismét semmivé lett. Hosszas vándorlás, búvárkodásom talán 80 évig tartott. Kábultságomból kellemes szellő ébresztett fel. – Teréz! - kiáltottam. Igen, ő volt, kit egykor, mint ifjú szerettem, ki menyasszonyom volt, és akit a kegyetlen halál, esküvőnk előtt három nappal ragadott el tőlem. Akkor megesküdtem volna, hogy Isten és halhatatlanság nincs! Amidőn így egyszerre Terézt magam előtt láttam, a szerelemnek és a halhatatlan életnek végtelenül édes érzése töltött el.
- Végre megtaláltalak, szólt Teréz. Már régóta kereslek.
- Hiszen te már rég meghaltál! – mondám.
- Ó, nem, élek! – monda mosolyogva. – Hiszen te is élsz, pedig a Földön meghaltál. Nincs megsemmisülés. Találkozunk ismét a halhatatlanságban.
Átöleltem Terézt és sírtam, s én a tudós, kértem az azelőtt tudatlan nőt, hogy magyarázza meg létezésünket. – Halhatatlan szellemek vagyunk, monda és arca dicső fénytől annyira sugárzott, hogy el kellett fordulnom tőle. Istenben és az örökkévalóságban élünk.
Ekkor feltámadt bennem a régi gőg és hitetlenség. Soha, soha! – kiáltottam. Minden csak agyrém. Midőn feltekintettem, Teréz eltűnt. Kétségbeesve kiáltottam utána, ekkor a távolból hallatszott a hangja: Imádkozzál, alázd meg magad Isten előtt!
De én nem akartam! A harc sokáig tartott s kimondhatatlan lelki kínokat éltem át. Teréz utáni vágyódásom végre megtanított imádkozni. Isten meghallgatta esdeklésem, Teréz megjelent, a Földre vezetett, ott tanultam belátni, hogy mily kicsiny az emberi mű és mily végtelen nagy és felséges Isten. Bűnbánat és vezeklés után e szférában második halált fogok kiállni, ezt a lelki testet levetem, és új testet fogok ölteni, hogy a 4. légköri gyűrűbe juthassak. Abban a szférában fogok tanulni, ahol Teréz él, ott tanulom meg Istent szeretni és magamat a vezeklésre előkészíteni. Azután lemegyek a Földre világosságot terjeszteni Isten dicsőségére. Mi térített meg? A szeretet, amely örök és örök is marad.
3. légköri gyűrű, 2. szféra
Azoknak a bölcsészeknek lakhelye, akik Istent tagadják: A Mars és a Kos befolyása alatt. Északi szél. Gyomorbajokat okoz.
Ebben a szférában a természet olyan, mint e légkör első szférájában. A szellemek itt többnyire mély gondolatokba merülnek, sokan hangosan beszélnek önmagukkal, vagy vitatkoznak egymással. A szellemek egyikében, egy, a Földön híres filozófiai írót ismerünk fel, a logika mesterét, ahol Isten nem fordul elő, mert ezt logikátlannak tartotta. Nevezzük Talmusnak, aki máris szól: Minden csak állapot, képzelet, melyek átváltoznak, csak az „én” marad ugyanaz. Magunk vagyunk önmagunknak oka, mely átváltozásokból, átalakulásokból áll. A Teremtő én szerintem teljesen felesleges. A teremtés önmagából jött létre, én magam változtattam át önmagamat más lénnyé az átváltozás erejével. „Szellem”? Erre nincs semmi képzetünk. Istenre és szellemre semmi szükségünk, hogy logikusan gondolkozzunk; e szavakat az együgyű emberek találták ki, akik mindig egy képzelethez, egy gondolathoz ragaszkodnak. A halál szintén tisztán emberi kifejezés; nem más az, mint természetes átváltozás, amihez Istenre nincs szükségünk.
Szeretet? Ó mily őrült gondolat! Micsoda ferde hajtása, kinövése az érzéknek! A vér vonzalma az, amit a szülők és gyermekek iránt érzünk, amely a korral eltompul. Az ember szereti gyermekét, mint az ok termékét, mint a saját alkotását, de ez is kihűl, mihelyt a termék önálló lesz és saját képzeteket alkot magának.
Talmusnál soká fog tartani, amíg megismeri, hogy a teremtés oka Isten. Belefárad, hogy mindig ugyanabban a gondolatkörben forogjon, utoljára kimerül és tompultság áll be nála.
Segítő szellemek felkeresik Talmus duálszellemét, akit nem volt könnyű megtalálni, mert a fluidikus kötelék e két szellem között sokszorosan meg volt szakítva. Az 1. légköri gyűrű 3. szférájában él, az öngyilkosok között. Földi életének erőszakosan vetett véget azáltal, hogy a hideg habokba vetette magát; mint mondja, Talmus hidegsége és kegyetlensége vitte rá. Így szólt: Ó te, világosság szelleme, vigaszt és bocsánatot hozol nekem? Szegény és nyomorult voltam a Földön és szerettem azt a nagy tudóst, de ő szívtelenül fordult el tőlem. Hírt hozol Talmusról? Etel a nevem. Vezessetek hozzá, ha egyedül van, talán nem taszítja el magától az ő Eteljét.
A találkozás a két szellem javulásától függ. Isten küldi a missziószellemeket oktatni és helyes útra téríteni.
3. légköri gyűrű, 3. szféra
Ledérség, élvvágy; hitetlenség. Keleti szél. A Szaturnusz és a Mérleg befolyása. Nemi betegségeket okoz.
Ez az úgynevezett nagyvilági szféra. Azoknak az embereknek a szellemei tartózkodnak benne, akik a Földön a társadalom legmagasabb osztályaihoz tartoztak. Gazdagok, műveltek voltak, nyomort, szükséget nem ismertek, úsztak minden földi élvezetben, vallásuk nem volt, Istenre sosem gondoltak, lelki üdvükkel nem törődtek. Ez a lelkiismeretlenség, a könnyelműség világa. Tikkasztó, fojtó a levegő, mint zivatar előtt szokott lenni.
Ebben a szférában pompás paloták vannak tele műkincsekkel. A drágaságok, a fényűzés délibábjában élnek e kincsek egykori tulajdonosai. Itt kell megtanulniuk, hogy a birtok, a tulajdon csak üres ábránd, mert e képek a legkisebb érintésre széjjelfoszlanak. Aki a Földön valaminek a bolondja volt, az ebben a szenvedélyében egy ideig még a halál után is megmarad, amíg az igazságot meg nem ismeri. Csakhogy a szenvedély a halál után gyötrelemmé válik.
M. bankár földi palotájának képmásában ül és sír. Majd elbeszéli pompás és drága temetését, melyet az újságok közöltek. Gyászkíséret fáklyavivőkkel, csodálatos koszorúkkal, most is elérzékenyül. A drága tárgyakat nem lehet megérinteni, mert minden csak levegő. Kétségbeejtő! Már agyon akartam magam lőni, de a golyó keresztülmegy rajtam anélkül, hogy megölne. Mindenki unja magát ebben a pompában, ami semmivé foszlik. A feleségem? Ő Istennél meg a jezsuitáknál van, akiket annyira szeretett. Meglátogattuk egymást, de láttuk, hogy jobb, ha mindkettőnk a maga országában marad. Zokogva összeroskadt és elaludt. Álmában tisztaszellemek vették körül és idő kell még, amíg ez valósággá válik. Neki is az újra testet öltés lesz a vezeklés, ez a szellemi előhaladás legjobb eszköze.
3. légköri gyűrű, 4. szféra
Gőg és elbizakodottság. Nyugati szél. A Merkúr és Kos befolyása. Őrültséget és nagyzási hóbortot okoz.
Nyugtalanító légkör, folytonosan változik a túlságos meleg és a túlságos hideg. A legfeltűnőbbek e szférában a nagyszerű kártya- és légvárak, melyek minden pillanatban összeomlanak. Itt a Föld mindenféle állású embereinek szellemét lehet találni. Arisztokratákat, ügyvédeket, hírlapírókat, polgárokat, parasztokat, mindazokat, akik makacs gőgben voltak vétkesek, elbizakodottságukban magukat jobbnak tartották másoknál és sohasem akartak engedni.
Itt állnak az elbizakodottság kártyavárai: megfigyelhető az egyik arisztokrata, aki ősi leszármazásának kártyavárát építgette. Törzsfája majdnem a paradicsomi időkig nyúlt vissza. A kártyák képeket, koronákat, címereket ábrázoltak. Amikor kész lett, összeomlott. Vele szemben egy angyal épít kártyavárat, melyen ennek a szellemnek minden hibája, vétke és bűne rajta van, de ez nem omlik össze. Meglátja itt a szellem legtitkosabb bűnét: amint egy lányt elcsábított, kinek tőle fia született, az anya a nyomorban elpusztult, a fia teljes elhagyottságban felnőtt, naplopóvá lett és tömlöcben végezte életét. Gőgösen és bosszankodva fordítja el fejét az igazmondó kártyáktól. Nem messze tőle hírlapíró építi az ő várát mindenféle hazugságokból, amiket elég életében összeírt. Tollával sok gonoszságot követett el, mert semmiben se hitt, nevetségessé tett minden szellemit, s emellett igen nagynak képzelte magát. Odébb látunk egy ügyvédet, aki – mint mondja – mindent önmagának köszönhetett, aktákból és perekből építi fel kártyavárát, melyeken rajta vannak mindazok is, akiktől pénzt zsarolt, és akik, miatta mentek tönkre.
Ebben a szférában minden szellemnek együtt kell laknia, a zsidónak éppúgy, mint a kereszténynek, a fejedelemnek úgy, mint a parasztnak. Itt meg kell tanulni, hogy bármiféle gőgnek semmiségét keserűen beismerjék és a szellemi gőgért keservesen lakoljanak. Ebből a szférából kerülnek ki a legmegalázóbb testet öltések a Földön a legszegényebb emberek közepette. A szellemileg gőgös gyakran gyengeelméjű lesz vagy nyomorék koldus. Ha ilyen szegény vak vagy béna, bárgyú teremtést láttok a Földön, a szellem múltját, bűneit ne a beteg testben keressétek; legyetek jók és könyörületesek iránta, mert senki nem tudja, nem jut-e hasonló sorsra – kivéve, ha Isten segítségét igyekszik kiérdemelni. Következik egy mélyre süllyedt szellem nyilatkozata, akinek a Földön vezeklő életét gyengeelméjű alakban kellett átélnie:
Mennyei hangot hallok.
Most már a nélkül beszélhetek, hogy érezném agyamon az örökös nyomást. Elmondjam, hogy éltem-e már korábban a Földön és hogy tudatában vagyok-e rettenetes bűnhődésemnek? Nehezemre esik róla beszélnem.
Talán mintegy 1000 évvel ezelőtt éltem a földön, kegyetlen fickó voltam, vad és féktelen életet folytattam. Nyers, istentelen létemre a gőg is uralmába kerített. Ez után a földi életem után a szellemvilágban meg kellett volna javulnom, de ellene szegültem s a Földön maradtam, s mint gonosz szellem kóboroltam. Újra testet öltésemet önkényesen kényszerítettem ki. Az inkvizíciónak lettem szolgája; ott kegyetlenségemnek szabad folyást engedhettem, kínpadra húzattam és megégettettem embereket. Borzadok, ha rágondolok.
A második halál után még gonoszabb lettem, ugyanúgy cselekedtem, mint előbb; a Földön bolyongtam, ott voltam mindig, ahol bűnre, gonosztettre találtam. Ekkor egy dölyfös uralkodónőre bukkantam, elvetemedett szelleme az enyémet rokonszenvesen vonzotta. Ennek az asszonynak lettem gyermekévé, herceggé, később uralkodóvá. Engedjétek el ez életemnek leírását, mert a kegyetlenséghez még a bujaság bűne, az érzéki vágyak kielégítése is szegődött. Fertelmessé lettem. Halálom után kényszerítő törvény hatása alá kerültem, börtönbe. Egyedül voltam gonosztetteimmel együtt. Csak az általam meggyilkoltak kísértetei álltak fenyegetve szellemem előtt. Hosszú idő múlva gyenge fényben nevemet hallottam. Követtem a fényt, amely másik szférába vezetett, ahol dicső angyal ült törvényt sok fogoly fölött. Sokan engedelmesen mentek vezekelni, mások ellenben fellázadtak és a Földre rohantak, mint a vadállatok csordája. Ezek az ördögök, akik az emberekre rontanak büntetésül és kísértésül. E szellemek mindegyike igyekszik újra testet ölteni, de ez nem könnyű, mert vannak emberek, akik jó védfallal és védőszellemekkel vannak körülvéve, ezért megközelíthetetlenek. Ez alkalommal, olyan feltételekkel öltöttem testet, amelyek gőgömmel szemben szigorú büntetés számba mentek. Torz és gonosz lett testem, amilyen magam voltam. Agyam nem volt egészséges, a beszélőképességet is elvonták tőlem, mert nyelvemmel oly sokat vétkeztem. Ha az emberek kinevettek, megvadultam és ütöttem jobbra-balra. Az emberek azt mondták rólam: Dolgozni nem akar, azt hiszi, hogy úr. Nos, nem voltam-e egykor az? Sőt, uralkodó? Nem őrültség tehát, ha a gyengeelméjű a múltra visszaemlékezik.
Ágoston: Senki sem vádolhatja Istent igazságtalansággal; nincs véletlen. A szellem tulajdonságaival és előéletével határozza meg sorsát.
3. légköri gyűrű, 5. szféra
Hamis eskü, házasságtörés. A Hold és Skorpió befolyása. Délkeleti szél, Köszvényt okoz.
Ebben a szférában szintén minden vallás és társadalmi állás képviselve van. A 2. légköri gyűrűben a vallási fanatikusok és álszenteskedők, a farizeusok tartózkodnak; ebben a szférában pedig az egyháznak azok a szolgái, akik esküszegők voltak, érzéki életet éltek és azokban a dolgokban, amelyeket képviselniük kellett volna, nem hitek; a házassági esküt megszegők is itt bűnhődnek. Itt vannak mindazok, akik Istennek hűséget esküdtek, de fogadalmukat megszegték elcsúfított hitük és meggyalázott egyházuk képe előtt; és mindazok a szentségtelenségek és gonoszságok, amiket ők, Istennek tett ígéretüket megszegve elkövettek, lángbetűkkel vannak a templomok falaira felírva.
Gyakran történnek a Földön szerencsétlenségek, katasztrófák, amikor egyszerre több ember hal meg, mint pl. hajótörések, színházégések, földrengések, bánya- és vasúti szerencsétlenségek, robbanások; ekkor sok száz ember hal meg gyötrelmes halállal, amely a szellem bűnhődése. Isten mindegyiket kiválasztotta, akinek ily módon kell meghalnia és ez mindegyiknek szellemi megváltására szolgál.
Azok, akik Istennek a házasság megkötésekor tett esküjüket megszegték, megsemmisülve állnak templomuk előtt, ahol házasságukat kötötték és a hűségesküt letették.
Sok síró, veszekedő, össze nem illő párt láthatunk itt megtörve, nyomorultul, akik igyekeznének egymástól szabadulni, de nem tudnak. Rendszerint az igazi duál-párok magasabb szférákban vannak. Megjegyzendő, hogy a duálszellemeket magnetikus fluid kötelék fűzi össze, bármilyen messze vannak is egymástól s bármennyire távolodtak is el hűtlenség és bűnök következtében.
Dicső fényalak érkezett és vigasztalást hozott. Visszarettennek a gondolattól, hogy sok bűnhődésre és testet öltésre van szükség. Sokan aggódnak azokért, akiket a Földön szerettek. Néhányan abban reménykednek, hogy a szellem megsemmisül és ez a lelkiismeret-furdalásnak véget vetne.
Az igazi bűnbánóknak az Angyal egy rózsát adott és átvezette ennek a légköri gyűrűnek 6. szférájába.
3. légköri gyűrű, 6. szféra
Elmebajosok gyógyintézete. Délnyugati szél. A Hold és Ikrek befolyása alatt áll. Ez a beteg és bűnbánó szellemek üdülőhelye. A könyörületesség szellemei idehozzák a tébolyodottak szellemeit.
Ezt a szférát nagy gyógyintézetnek lehet nevezni. A levegő tiszta, üde és fényesen süt a Nap. A pompás erdőkben sok virág tenyészik, és kedves madárkák énekelnek. A könyörületesség szellemei egyik betegtől a másikhoz mennek vigasztalni. Gyógyító szellemek is vannak itt, akik a beteg szellemeket delejezik és új életre keltik. A téboly miatt nemcsak a test, hanem a szellem is szenved. Ha az illető a halál által beteg szervezetétől megszabadul, még fáradtnak és erőtlennek érzi magát a hosszú küzdelem után. Ezeknek a súlyosan megpróbáltaknak itt van az igazi üdülőhelyük.
Ahány beteg, annyi történet. Hallgassuk az egyiket, akit Henriknek hívnak: Szívesen elbeszélem a halál utáni érzéseimet, csakhogy akkor 3 évvel előtte kell kezdenem. Hosszabb idő óta rosszul éreztem magam, folyton szédültem és olyan érzésem volt, mintha gonosz szellem űzött volna folytonos pénzkiadásra és az asszonyok utáni futkosásra. Érzéki mámorban éltem, nem volt erős akaratom az ellenállásra. Így jutottam az iszonyú sorsra, amikor az emberek durvasága miatt dühöngővé lettem és a bolondok házába zártak. Emésztett és égetett a szégyen amiatt, hogy én az előkelő úr, be voltam zárva és nekem durva ápoló parancsolgathatott, és engedelmeskednem kellett. Megvigasztalódtam, amikor Jánosnak, az én komornyikomnak kérelmére megengedték, hogy nálam lehessen. Félbolond voltam, az agylágyulás következtében szellemem mintegy narkotizálva volt. Egyetlen erős fizikai rázkódásra emlékszem még vissza, ez volt az utolsó gutaütés. Halál után felébredtem, ez jólesett! Néhány rég elköltözött üdvözölt, de különösen boldog voltam, hogy Ágota is jött, aki a földön utolsó forró szerelmem volt és 4 évvel előttem halt meg, ami nagy fájdalmat okozott; ő mindjárt a szellemvilágba akart vinni. Nem – mondám neki, maradjunk itt addig, amíg eltemetnek, szeretném látni, hogy rendesen csinálnak-e mindent.
Megnéztem tehát, hogy öltöztet fel jó és hű Jánosom, könnyek közt egyenruhámba, hogy tették a kardot is a koporsóba mellém, ami megörvendeztetett. Mikor mindennek vége volt, tudtam, hogy új élet következik és az ítélet; pokol, mennyország, vagy tisztítótűzbe jutok-e? Megérkezett véd szellemem és Ágotával együtt ide hoztak gyógyulni. Véd szellemem nagy táblákat vonultatott el szemeim előtt, melyen magam előtt láttam egész földi életemet napról napra, minden bűnömmel együtt, mely nagyon bántott. Egészen meg voltam törve, hogy életemet olyan haszontalanul töltöttem el. A vizsgálattal készen vagyunk – szólt az angyal; gyengeség, könnyelműség, meg kell tanulnom az alárendeltséget és engedelmességet, tehát következik a tanulás időszaka. Lassanként kisebb megbízásokat kaptam a Földre és elhalt elődeimet is meglátogathattam a közeli szférákban. A szerelmi kalandok utáni vonzalmam még itt is veszedelmessé lehetett volna rám nézve. Sok út vezet egyik szférából a másikba, s láttam egy csinos nőt, aki a Földről érkezett. Követni akartam, de az éber Ágotám visszatartott. Ahogy távozott, egyre rútabb lett, bukott nő volt, akit a szellemvilág egyik bűnhődési helyére vittek. Megjárhattam volna, ha utána megyek!
3. légköri gyűrű, 7. szféra
A jók, a megtérések és az újra testet öltések fokozata. Váltakozó szelek. Jupiter és Bika befolyása alatt; gyógyerőt gyakorol.
Azok a szellemek, akik megtérve idejönnek, amikor e szférába lépnek, lelki testüket felcserélik; a halálnak egy nemén kell átesniük, hogy új életre ébredjenek. Az 5. szférában említettük, hogy a töredelmes szellemek egy rózsát kapnak; e rózsa illatától elszédülnek, elkábulnak, halálhoz hasonló ájulásba esnek, mely állapotban lelki testük szellemükről leválik és könnyebb lelki testté változik át. Mikor ezek a szellemek felébrednek, örömükben és boldogságukban ujjonganak; érzelmi és lelki életük kétszeres erővel ébred fel, szellemük világosabb, értelmesebb lesz. Elragadtatással és hálásan fogadják az oktatásokat és elkészülnek a vezeklésre.
E most leírt 3. légköri gyűrű az ő szféráival mind az újra testet öltés törvénye alatt áll, mert mindnek van valami jóvátenni valója a Földön, e vezeklés nélkül nem mehetnek be a 4. légköri gyűrűbe.
Az újra testet öltések az első légköri gyűrűben gépiesen történnek, azaz kényszerítve van a parancsnak engedelmeskedni. E testet öltések rendszerint nagy büntetések: torzszülöttek, nyomorékok stb. olyan létformák, melyeket látva, kérdezik az emberek: Ez az Isten igazságossága és szeretete? Pedig Isten igazságossága éppen a vezeklésben és büntetésben rejlik.
A 2. gyűrű szellemei hasonlóképpen törvényszerű testet öltés alá tartoznak. Tartózkodási idejük a szellemvilágban sokkal hosszabb, mint az 1. gyűrűbe tartozóké. Itt a testet öltés a kegyelem eszköze, tehát kérniük is kell.
A 3. légköri gyűrű szellemei a testet öltésig terjedő utolsó időszakban élnek, de ez a még itt is szükséges vezeklési törvény alatt áll.
Csak a jók szellemei, kik a 7. szférába jutnak, mennek át bizonyos idő múlva szabadon a 4. légköri gyűrűbe.
Máris szólni kíván egy szellem, Károly: Legutolsó földi életem, melyet képekben magam előtt látok, alaposan elhibázottnak tűnik. Mint jó, istenfélő szülők gyermeke, akit gondos nevelésben részesítettek, később nem feleltem meg várakozásuknak. Többféle tehetségem volt, még sem vettem jó irányt. Visszaéltem szüleim szeretetével és eltékozoltam vagyonomat egy személlyel, akiről azt hittem, hogy szeretem, pedig csak érzékeimet izgatta. Egészséget, fiatalságot, pénzt elfecséreltem, 30 éves koromra törődött, beteg ember lettem. Ekkor váratlanul jött a halál. Buzgó imába kezdtem és elszunnyadtam. Mikor felébredtem, fényes angyal állt előttem, kiben nagy örömömre drága anyámat ismertem fel. Hajlottam a jó szóra és már közölték is velem az újra testet öltés módját.
Nina: Fénylő szemű, csodaszép nő. Ugye, alig ismersz a púpos Ninára? Ah, mily boldog vagyok most! A rút, eltorzított test rám nézve hasznos büntetés volt korábbi hiúságomért, amiből kifolyólag egyik előző életemben súlyosan vétkeztem.
Utolsó előtti testet öltésemben a Földön szép, és szellemdús asszony voltam. Férjem szeretett, de én megcsaltam, mert hiúságom nem ismert határt, szívtelenné és gonosszá tett. A szellemvilágba érkezve találkoztam néhai férjemmel; jósággal és szeretettel fogadott s nemes lelkűsége mély bűnbánatot ébresztett bennem. Rettenetesnek tűnt a Földre születni nyomorék asszonyként, kitől a férfiak utálattal fordulnak el. Ó, hányszor kérdeztem a tükörbe nézve, miért alkotott engem a Teremtő ilyen rútnak? Most már mindent kiállottam és ünneplem hű duálszellememmel szellemi újjászületésemet, mely dicsőbb a Föld minden menyegzőjénél.
Forrás:
SZFÉRÁK a Föld és a Nap között
Közli: Ágoston Szellem
Báró Vay Adelma médium útján
Kiadja a Szellemi Búvárok Pesti Egylete, 1925.
Összeállította: Farkas Viola
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 20. Saturday,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
