Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikMarch 28 2024 10:08:27
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 16
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Rómeó bácsi és Júlia néni

A nagyvárosi forgalomtól távol eső kis budai utca képéhez hozzátartozott az a hetven év körüli emberpár, akik 11 órakor szinte óramű pontossággal léptek ki kis házuk kapuján. A görnyedt hátú, öregúr egyik kezével a járdát szegélyző kerítésbe kapaszkodva, a másik kezével egy SZTK-ból mérsékelt áron igényelhető alumínium botra támaszkodva tipegett a kis öreg-asszonyka mellett, aki egyik kezében egy ételhordót, a másik kezében egy könnyű, háromlábú vadászszéket tartott. Így haladtak a mindegy 100m-re levő utcasarokig. Az öregúrnak már gyenge volt a szíve, ezért 20m-ként meg kellett állnia, – elfogyott a levegője. Ilyenkor a felesé-ge letette az ételhordót a földre, gyorsan szétnyitotta a széket, és ráültette az élete párját. 3-4 percig tartott egy ilyen pihenő, és csak ezután tudták tovább folytatni, ezt a mindennapos egészségügyi sétájukat. Az utcasarkon egy széles, kerítést tartó beton lapra ült rá az öreg, a felesége meg átsietett az utca szemközti oldalán levő lévő iskola konyhájába, ahol olcsón, nyugdíjasoknak is megfizethető áron két ebédet vásárolt. A visszaút hasonló volt az odaúthoz.
Az étel fölmelegítése után leültek ebédelni. Az öreg alig csipegetett valamit, rég nem volt már étvágya, igy mindig maradt még annyi az ebédből, hogy a vacsora se jelentsen gondot. Ebéd után szunyókáltak egy kicsit, majd a nagyika elment az unokáért, – mert a lányuk sokáig és sokat dolgozott – nagy segítség volt ez neki. Az estét általában tévézéssel, keresztrejtvény fejtéssel, vagy passziánozással töltötték ki, majd korán lefeküdtek.
Nagy francia ágyban aludtak együtt – már az esküvőjük óta – mindig. Nagy szerelem volt az övék, nem csoda, hogy később is kitartottak egymás mellett jóban, rosszban. Igy nem is tekinthető máskép mint őszintének az öregúr hálával teli, minden esti búcsúja:
– Jóéjszakát szerelmem! Majd megsimogatta a mellette fekvő kis öregasszony buksiját, és eloltotta a villanyt. Reggel aztán hasonló képen ébresztette az álomporos szemű feleségét:
– Jóreggelt szerelmem!
Egy borús októberi reggel nem jött viszonzás a jóreggelt üdvözlésre. Az öreg erre gyorsan fölült az ágyában és ijedten észlelte, hogy a párját nem látja lélegezni. Gyorsan a lánya után kiáltott, aki azonnal kihívta az orvosi ügyeletet. A kiérkező doktor megnézte, hogy van-e pulzus, felhúzta a lecsukott szemhéjat, majd megrázta a fejét.
– Vége, fogadja részvétem asszonyom, mondta a lánynak.
A farkasréti temető Kós Károly termében lett fölravatalozva a kis öregasszony. A szűkebb családtagok már korábban elfoglalták a részükre fönntartott ülőhelyeket, és fogadták a lassan gyülekező gyászolók részvétnyilvánítását. A gyászolók nagy számát mutatták később a ravatalt lassan, majdnem teljesen elborító koszorúk és virágok. Nagyon sokan ismerték és szerették az elhunytat. A temetés szertartását végző papra váró tömeg halk zümmögését hirtelen egy váratlan esemény szakította félbe. Az öreg váratlanul fölállt a helyéről, és botjára támaszkodva odacsoszogott a ravatalhoz. Váratlanul teljes testhosszában felegyenesedett, háta görbesége hirtelen eltűnt, és kihasználva ezt a helyzetét, mélyen a koporsó fölé hajolva reszkető kezével megsimogatta a felesége fejét, és közben alig hallhatóan csak ennyit mondott: „Jó éjszakát szerelmem!”. Ezután néhány lépést hátrált óvatosan, keresztet vetett magára, és bot-jára támaszkodva, – olyan pózban, mint a nyáját őrző juhász – letérdelt. Úgy látszott, mintha mélyen imádkozott volna. Ekkor lépett hozzá a lánya, finoman megfogta a vállát, és nagy szeretettel a fülébe súgta:
– Gyere apukám vissza a székedre, minjárt kezdődik a szertartás! De alig, hogy elengedte az apja vállát, az elkezdett oldalra dőlni, és miközben botja éles csattanással a kőpadlóra esett, maga is lehanyatlott a földre. A dermedten figyelő gyászolók között, hirtelen egy negyvenes, jól öltözött férfi tört utat magának.
– Orvos vagyok! – kiáltotta, és odarohant a földön fekvő öreghez. A hátára fordította és hosszasan mesterséges légzést alkalmazva próbálta elüldözni a végzetet. Majd ujját a nyaki ütőérre helyezte, és megrázta a fejét. Felállt, széttárta a karját, és a mellette kétségbeesetten kezét tördelő asszonyhoz fordulva csak ennyit mondott:
– Sajnos nem tudtam már segíteni, csak a halál beálltát tudtam megállapítani. Hirtelen olyan csend lett a teremben, hogy egy légy zümmögését is meg lehetett volna hallani! Ezt törte meg az egyik gyászoló hangja:
– Az Isten bocsátsa meg, hogy ilyet mondok, szép halála volt az öregnek. Majd elcsukló hangon még hozzátette, ki gondolná, hogy a mai rohanó világunkban is vannak még, ilyen életkortól független Rómeók és Júliák.
Hozzászólások
farkas viola - October 06 2016 04:37:00
Kedves Andy Jazz!
Gyönyörű, megható írásodhoz gratulálok. Igen, létezik ilyen igaz szerelem és ez a csodával egyenlő. Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Viola smiley
Jack51 - October 06 2016 08:34:26
Üdvözöllek kedves Andy Jazz Téged a Nejem legkedvesebb Barátját! Szeretettel gratulálok írásodhoz és tolmácsolom Évi véleményét.: Üdvözöllek: Jani.

"Drága Barátom! Könnyeket csaltál a szemembe ezzel az írásoddal, de ezek most nem a tőled megszokott humor könnyei voltak, hanem a meghatottságé és a szomorúságé.Igen, olvastam, hogy akik sokáig élnek együtt nagy-nagy szeretetben, boldogságban, és ha az egyik "eltávozik", a másik rövid időn belül követi...de ez a történetedben tényleg a legrövidebb idő volt. Nagyon megható történet és tényleg létezik ilyen szerelem. Szeretettel gratulálok írásodhoz: Örök barátod: Évismiley"
Andy Jazz - October 14 2016 11:07:39
Kedves Viola!
Köszönöm, hogy olvastál, nagy öröm számomra, hogy tetszett amit írtam!
Szeretettel Andy smiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. March 28. Thursday,
Gedeon napja van.
Holnap Auguszta napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Szollosi David
22/03/2024 01:16
Március 10 óta nem küldtek be verset???
Wino
18/03/2024 01:35
Jó pihenést mindenkinek!
vali75
09/03/2024 12:28
Szép napot kívanok! smiley
vali75
07/03/2024 06:24
Jó reggelt kívánok! smiley
rapista
05/03/2024 00:47
Jó éjt!
vali75
04/03/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
vali75
01/03/2024 15:08
Szép napot kívánok! smiley
2xistvn
21/02/2024 10:06
csodás napot "Napkorong"smiley
vali75
18/02/2024 07:56
Szép napot kívánok! smiley
Szollosi David
16/02/2024 18:18
4x Szép napot! Feb 12-től máig... smiley
vali75
12/02/2024 15:21
Szép napot kívánok! smiley
vali75
11/02/2024 21:45
Jó éjszakát kívánok! smiley
2xistvn
11/02/2024 09:37
Köszöntelek "Napkorong" Szép napot!
vali75
11/02/2024 07:43
Jó reggelt Napkorong! smiley
vali75
10/02/2024 15:47
Szép napot kívánok! smiley
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes