Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikSzeptember 22 2019 08:07:52
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10191]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3562]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Létkehely




Öt órakor megszólalt a telefon ébresztője.
Cathy felébredt. Nyújtózkodott, majd kinézett az ablakon. A felkelő Nap rózsaszín derengésbe vonta Greenvillt. Hallotta az ismerős zajokat, a villamosok zötykölődését, az autódudákat, cipősarkak kopogását a járdán.

Zuhanyozott, fogat mosott, aztán belepillantott a nagy fürdőszobai tükörbe. Egy 45 éves, kissé fáradt nőt látott, hosszú, szőke hajjal, zöld szemekkel. Az alakja még mindig karcsú volt bár már nem volt lapos a hasa. A mellei.... elkeseredve nézegette őket. A két gyerek szoptatása után már nem voltak olyan feszesek, mint régen. Visszagondolt azokra az időkre, mikor még melltartó nélkül grasszált. Hmm... azért még elmegy, gondolta, aztán összefogta a haját és elindult reggelit készíteni a családnak.
A hét éves Eve-t speciális, rajztagozatos iskolába íratták, korán kellett indulnia. A 14 éves Emma a közeli kertvárosi általánosba járt.
Eve Cathyre hasonlított szőke hajával és zöld szemével, Emma pedig a férje barna haját és szemét örökölte.
A kisebbik lány szorgalmas volt és mindenféle külön foglalkozásra járt az iskola mellett, a nagyobbik unta a tanulást és lusta volt. Még egy zsák szemetet sem volt képes levinni, sosem segített az anyjának a házimunkában.
A testvérpár nagyon különbözött egymástól, de Cathy mindkettőt ugyanúgy szerette.
Cathy férje a fél órnyira fekvő középiskolában volt földrajztanár. Nem szerette a kocsit, inkább busszal járt.
Kész lett a reggeli, az asszony ébresztette a családot. A szokásos kérdések hangzottak el:
-Szia drágám, jól aludtál? Ma nem volt rémálmod?
- Persze, és te?
- Én felébredtem kettőkor, de aztán sikerült újra elaludnom.
- Anya, anya, éhes vagyok! Kiabáltak a lányok.
- Máris kész a reggeli, a kedvencetek. Eve bepakoltál? A rajzcuccodat se felejtsd itthon.
- Jó, jó, sosem felejtem el, nem kell erre mindig emlékeztetni.

Aztán mindenki elment és Cathy egyedül maradt a házimunkával, meg a könyvével. Szeretett olvasni. A Harry Potter-ből az összes kötet megvolt, de látta is filmen. Egyébként "mindenevő" volt, Shakespeare-től kezdve Jung-ig mindenféle könyvet olvasott.

Nem dolgozott, két okból. A férje elég jól keresett, mert még az egyetemen is vállalt mellékállást, ha nem is voltak gazdagok, de megéltek.
A másik ok a kora volt. Nem számított kapósnak a munkaerőpiacon, olyan helyekre vették volna fel, melyek nem a végzettségének megfelelőek voltak. Nem törte magát különösebben, a férje meg nem tette szóvá.
A szexuális életük kiegyensúlyozott volt, annak köszönhetően, hogy az asszony engedett a férje perverz kis játékainak, melyeket néha ő is élvezett.

Általában egyedül volt napközben, amíg a gyerekek meg nem érkeztek az iskolából.
Nem volt sok barátnője, a szomszédok különcnek tartották, mert bezárkózott a saját világába, sosem cseverészett velük.
Néha elgondolkodott, mit vár még az élettől. Van két szép kislánya, van egy férje, akiről ugyan nem tudta biztosan, hogy szereti-e, mert sosem mutatta ki, de mégis mellette volt. Ő nem az a fajta volt, aki erre rákérdezett volna. Nem érzett lángoló szerelmet a férje iránt ennyi idő után, de ha rágondolt, melegség volt a szívében és határtalan hála, biztonságérzet töltötte el. Magában egy tölgyfához hasonlította, amiben meg lehet kapaszkodni a viharban. El sem tudta képzelni, mi lenne vele a férje nélkül.
Szerencsére a férfi nem maradozott ki, mindig rendesen hazajárt a munkából.

Napközben Cathy sokat forgolódott a tükör előtt, új sminkeket tett fel, ruhákat próbálgatott. Úgy gondolta, a korához képest még mindig jól néz ki és nagyon jól tudta, hogyan kell előnyösen kifestenie magát és milyen ruhát vegyen fel, ami kiemeli az alakját. A férje büszke volt rá.


Azon a napon táncórára vitte Eve-t.
Büszkén nézte, milyen szépen táncol a lánya, egyszercsak éles fájdalom hasított a bal mellébe.
Eszébe jutott az unokanővére, akinek mindkét mellét levették, mégis meghalt.
Elhessegette a gondolatot, folytak a hétköznapok tovább.
Egy hét múlva újra jelentkezett a fájdalom. Mostmár nagyon megijedt. Felhívta a kórházat, a következő hónapra kapott időpontot mammográfiára. A várakozás nehéz volt, folyton az unokanővére jutott az eszébe, nem akart meghalni. Főleg a gyerekei miatt.
Ellentétes gondolatok forogtak az agyában. - A testem csak egy test, a lélek a fontos. Mégis hogy fogok kinézni mell nélkül? Mindenki a külsőt nézi. A férjem nem fog szeretni. Soha többé nem szeretkezünk.
Egy híres író szavai jutottak az eszébe:

"Jellemünk megismerésével párhuzamosan meg kell ismerni testünk természetét is.
De csak úgy, mint egy rossz és hűtlen szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol. A test csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával."

Ezekkel a szavakkal nyugtatgatta magát egy ideig, de aztán újra beférkőztek az agyába a kételyek, szívébe a félelmek.


Végre elvégezték a vizsgálatot. A nővér nagyon kedves volt és azt mondta, hogy egy hét múlva menjen vissza az eredményért.

Maga a főorvos fogadta, egy pocakos, joviális úriember, élénk, kék szempárral. A bőre színéből látszott, hogy nemrég nyaralt a tengerparton. Bevezette egy barátságos irodába, melyben két kényelmes bőrfotel terpeszkedett, a falakon különféle oklevelek lógtak.

- Foglaljon helyet asszonyom. Mondta, majd sóhajtott egyet, mielőtt belekezdett a mondandójába.
- Van egy jó és egy rossz hírünk. A jó hír az, hogy a daganat nem terjedt át a jobb mellére. A bal mellében viszont már a nyirokcsomók is károsodtak, ezért el kell távolítanunk. Sajnálom. A jövő hétre előjegyzem műtétre.
- Semmiképpen nem lehet megmenteni a mellemet?
- Sajnos nem. Mint mondtam, a daganat már átterjedt. De ne aggódjon, vannak jó implantátumok. Azonkívül megadom egy klub telefonszámát, ahová a műtét után elmehet rehabilitációra. Nagyon sok hasonló sorsú nővel találkozhat. Talán jót tesz majd.

Cathyvel forgott a világ. Az ájulás szélén volt, két kézzel megkapaszkodott a fotelban. Nagy nehezen felállt.
- Köszönöm doktor úr. Felelte alig hallhatóan. Akkor a jövő héten.
- Várom. Nézett rá megnyugtatóan az orvos.

Valahogy kitámolygott az irodából és hazament.
Mikor a férje hazaért, közölte vele a hírt. Zokogott.
- Nem engedem! Inkább meghalok. Nem akarok nyomorék lenni! Te sem fogsz már szeretni többé.
- Szívem nyugodj meg, ugyanúgy foglak szeretni. Engedned kell a műtétet. Ha meghalsz mi lesz a gyerekekkel? Minden rendben lesz, nyugodj meg.
- Nem fogsz szeretni! Egy szörnyeteg leszek. Tudom, hogy van ez a férfiaknál. El fogsz hagyni.
- Szívem, ennyi év után már nem a külső számít. A gyerekeim anyja vagy, mindig szeretni foglak.
- És mi lesz a szexuális életünkkel? Hogy nézel majd rám?
- Majd lesz valahogy, megoldjuk. Mormogta a férje nem túl nagy meggyőződéssel.

Az operáció napjáig Jack utolsó mondata kalapált a fejében. "Megoldjuk".
Hogyan oldjuk meg? Hogy tud majd ölelni egy nyomorék nőt, aki elvesztette a nőiességét? Soha többé nem nézek tükörbe. Gondolta.

A műtét előtt nem volt szabad sem ennie, sem innia, pedig nagyon szomjas volt.
Délelőtt 11-kor tolták be a műtőbe. Négy orvost látott maszkban és két nővért. Az élénkzöld csempékről visszatükröződött a lámpák hideg fénye. Nagyon félt.
Az aneszteziológus azt mondta:
- Most számoljon vissza tíztől.
Beadta az injekciót. Cathy nézte a csempéket, egy pllanatra kellemes bódulatot érzett és már 8-nál elaludt.
Nem álmodott semmit, mély, álomtalan sötétségbe zuhant.

Egy háromágyas kórteremben ébredt fel. Fokozatosan szűrődtek az agyába a beszélgetés hangjai, majd tudatosult benne, hogy hol van. Az egyik szobatársa megkérdezte:
- Jól vagy?
- Hagyj békén! Morogta és a fal felé fordult.
Két hét alatt egy szót sem szólt senkihez a férjén kívül, aki minden nap meglátogatta. Nem kaphatott hatalmas virágcsokrokat, vagy desszertet, mert a fertőzésveszély miatt nem lehetett bevinni semmit. Elég volt, hogy láthatja a férjét.

Miután levették a kötést, két percig állt a tükör előtt lehunyt szemmel.
Aztán hirtelen kinyitotta a szemét. A látvány borzasztó volt. A bal melle helyén egy óriási sebhely éktelenkedett.

Két hónap után néha szeretkeztek a férjével, de mindig sötétben, mert szégyellte a testét, nem érezte magát nőnek többé.
Kitömte a melltartóját, amikor kimerészkedett az utcára, de úgy érezte, hogy mindenki őt bámulja és ujjal mutogatnak rá. Aztán már az utcára sem ment ki.

Ősszel kült a parkba és nézte az elöregedett, barnuló leveleket. -Én is ilyen vagyok, egy megfáradt, öreg falevél. Így ér véget az élet. Gondolta. Vihorászó szerelmespárok haladtak el előtte és irigy volt rájuk. Irigyelte a boldogságukat. Egy ideje már idegesítette a nevetés.Egyre jobban elhatalmasodott rajta a depresszió.

Dührohamokat kapott. Összetörte a vázákat, az állólámpát. Mindenkire végtelenül dühös volt, a férjére, a sorsra és magára.
Végül Jack már semmi törékeny dolgot nem vett a lakásba.

Fokozatosan csúszott le a lejtőn.
Inni kezdett, mert az ital elhomályosította az agyát és jó kedve lett. Egy ideig. Aztán már az ital sem segített, viszont hozzászokott. Remegett, ha nem jutott hozzá a napi adagjához.
Korábban is dohányzott, de mostmár három doboz cigarettát elszívott naponta. Rá se bírt nézni az ételre, épphogy csak pár falatot evett.
Csonttá soványodott, a fogai és a körmei barnák lettek a sok dohányzástól. Volt, hogy napokig nem mosakodott, lógó, hosszú haja zsírosan tapadt a fejére.
Már nem volt kedve semmihez, a lakásban szeméthalmok álltak, ő pedig csak feküdt és nyitott szemmel meredt maga elé.
Látta a férje és a gyerekei szemében az undort. A férje kérlelte, hogy menjen orvoshoz, de ő nem volt hajlandó.
Később már nem is beszélgettek, a lányai is kerülték.
Jack egyre gyakrabban járt kártyázni a barátaival, a lányai valamelyik iskolatársuknál töltötték a délutánt. Egyedül volt, nagyon egyedül.

Fél év múlva elvált tőle a férje, a gyerekeket is vitte.
A pénz, amit kapott, nem volt elég ahhoz, hogy lakást vásároljon magának, ezért egy ideig albérletben élt.
Aztán elfogyott a pénz és kikerült az utcára, mivel rokonai nem voltak, akik befogadták volna. Kéregetett, ő, aki mindig elítélte a hajléktalanokat. Azt tartotta, hogy ők okozták a saját balsorsukat és miért nem mennek dolgozni. Most visszaütött az élet.
Lassan felderítette, hol vannak ingyenkonyhák és hajléktalan szállók, de a szállókról pár nap után kitették, mert alkoholt csempészett be.
Egy parkban ütötte fel a tanyáját. Egy évig élt így.

Annak az évnek a telén nagyon hideg volt, mínusz 20 fok. Cathy nem fázott, mert a sok bor felmelegítette. Sokat sírt, a könnyei ráfagytak az arcára. Valahogy érezte, hogy a halál már közeleg, de nem érdekelte. Néhány arrajáró fiú szórakozásból megrugdosta. Már megszokta a fájdalmat, sokszor megverték az utcán. Minden nap imádkozott egy kicsit, bár nem tudta minek. Ez már szokássá vált nála. Azon az éjjelen is imádkozott, majd a kimerültségtől elaludt.

Másnap a TV-ben bemondták a hírt:
- a Központi Parkban egy halálra fagyott hajléktalan nőt találtak....





Hozzászólások
gyongyszem555 - február 09 2017 08:33:32
Kedves Melindám!

Remekül megfogalmazott novelládat szeretettel olvastam. Át tudtam érezni a mondanivalót, bele tudtam magam képzelni ebbe a helyzetbe. És nekem az a jó novella ami ilyen élményt nyújt. Remekek a verseid is, de a novella is a műfajod! Szerintem, nyugodtan folytasd, jó a téma, a mondanivaló, a stílus, véleményem szerint nem hagy kívánni valót maga után.

Szeretettel gratulálok és ölellek: Évismileysmileysmiley
Helen Bereg - február 09 2017 11:17:17
Szuper lett a novellád. Élvezet olvasni. Azt szeretem, mikor úgy érzem, nem tudok elég gyorsan olvasni a kíváncsiságomhoz mérten. smiley

A történet nagyon szomorú. Ismerek több nőt is, kiknek le kellett venni a mellét, de leküzdötte a depressziót. Sajnos van akinek nem sikerül, sőt az alkohol rabságába esik.

Várom a következőt.
Ica
Manon - február 09 2017 11:58:04
Évike! Köszönöm megtisztelő figyelmedet, örülök, hogy tetszett. smiley
Ica! Köszönöm értő olvasásodat, örülök, hogy izgalmasnak találtad. smiley
Tiberius - február 12 2017 18:02:56
Kedves Manon !

Szomorú történet amiben a nő érthetetlenül feladott mindent,mindenkit
mert elveszítette az önbizalmát.Gratulálok a novelládhoz,kitünő.
Tibor
Manon - február 14 2017 07:30:03
Köszönöm szépen Kedves Tibor. Örülök, hogy olvastál. smiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. szeptember 22. vasárnap,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
22/09/2019 07:53
Jó vasárnapot kívánok!

Manon
21/09/2019 13:48
Szép délutánt mindenkinek!

orok szerelem55
20/09/2019 19:26
Szép estét kívánok! smiley

Gyongy
20/09/2019 11:45
Szépséges pénteki napot kívánok Napkorong smiley

KiberFeri
20/09/2019 07:59
Szép napot!

vali75
19/09/2019 18:30
Szép estét kívánok! smiley

Gyongy
19/09/2019 12:57
Szép napot kívánok Napkorong smiley

Gyongy
18/09/2019 13:44
Szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
18/09/2019 06:40
Szép-jó napot kívánok a koronglakóknak is, meg az olvasóinknak is!

vali75
17/09/2019 20:01
Szép estét kívánok! smiley

orok szerelem55
17/09/2019 15:29
Kellemes délutánt kívánok Mindenkinek! smiley

Manon
17/09/2019 11:49
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
17/09/2019 08:19
Remélem, mindenki jól aludt! Legyen is mindenkinek jó a napja...

vali75
16/09/2019 19:17
Szép estét kívánok! smiley

mamuszka
16/09/2019 18:57
Sok a 0 számú olvasott vers. Holtágban evezünk!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes