Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikMájus 27 2020 05:01:43
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 2
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Szerelem
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10201]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3569]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Morak egy napja 6. rész

Morak egy napja
6. rész

Morak lassan bandukolt vissza a kis házhoz az asszonnyal, jobb halántékában erősen lüktetett az ér és nem érzett mást csak kétségbeesést.
Az egyetlen szobácskában üldögélt jó darabig, a füvesasszony pedig dolgozgatott és békén hagyta, had emésztgesse a történteket. Kiterített egy nagy vállkendőt a döngölt padlóra és nekiállt elmorzsolni pár nyaláb szárított növényt az oda készített cserépedényekbe.
Egy idő múlva Morak törte meg a csöndet.
-Pár dolgot tudni szeretnék, például hol vagyunk és mennyire van messze innen valami város? És ne haragudj de a nevedet sem tudom még.
Az asszony abbahagyta a morzsolgatást, nehézkesen feltápászkodott és leült vele szemben a másik székre.
- Abigél a nevem, egyébként pedig Alanor földjén vagyunk, úgy hívják ezt a helyet, város nagyon messze van innen és tulajdonképpen minden távol van tőlem, ez itt olyan mintha itt érne véget a világ és hát, van is ebben valami, hiszen a nagy kőtől valóban nincs is tovább láthattad magad is- fejezte be a válasz adást és kezét az asztal lapra tette.
-És ki az az Alanor?- érdeklődött Morak.
-Ó, ez régi legenda- folytatta az asszony- olyan akár egy mese, Alanor uralkodó volt a gnómok földjén, így nevezték az erre élőket, jó hosszú évtizedeken át béke honolt, mígnem érkezett egy vándor, akinek Godrin vagy tán Gorrodin volt a neve és ennek a vándornak a zsákjában sajnos egy iszonyatos erejű varázslat lapult, amit csak az bonthatott meg, akinek szánták. Azonban a legenda szerint a zsákot egy éjjelen ellopta valaki, talán csak egy tolvaj de az is lehet hogy egy mágus lehetett, mindenesetre a zsák száját kibontotta, abból pedig kiszállt a varázslat, óriássá nőtt a levegőben és aztán mindent elemésztve felrobbant. Akkora robbanás rázta meg a birodalmat, hogy egy része megsemmisült, ott képződött valahogyan a Semmi- fejezte be a történetet Abigél.
Morak még a száját is eltátotta a hallottaktól.
-És mi lett aztán Godrinnal aki nem jól őrizte a zsákot?
-Látod ezt nem tudom, erről nem hallottam, talán meghalhatott de az is lehet hogy elszökött, a legenda ezen részét én nem ismerem- aztán felkelt a székről és a falnál álló kis szekrényben matatni kezdett, majd egy széles fatállal a kezében az asztalhoz lépett.
-Nekem nincs kenyerem meg más városi ételem, de látod rengeteg bogyót és gyümölcsöt szedtem ma, megesszük és aztán eltesszük magunkat holnapra- mondta mosolyogva.
Moraknak jól esett volna valami hús, de látva, hogy tényleg semmi mása nincsen az asszonynak, megköszönte szépen az étket és eszegetni kezdte. Aztán az első pár falat után nagy élvezettel esett neki az újabb, más és más gyümölcsöknek, annyira finom és érett volt valamennyi.
Evés után nagy pokrócok kerültek a földre, Morak holt fáradtan feküdt le a kemény padlóra és azonnal elaludt.
Csak pirkadatkor ébredt először, akkor is inkább az éles madárdal keltette, mint a kipihentség, de a mellette lévő pokróc már összehajtva a széken lapult.
Morak álmosan kiosont az ajtón valami kis bozótot keresve a reggeli dolgának, közben körülnézett, de Abigélt nem látta.
Aztán a ház előtt ácsorogva úgy gondolta legjobb lesz kiáltani, akkor úgyis meghallja ha a közelben van, teleszívta mellkasát friss levegővel és teli tüdőből bömbölni kezdte Abigél nevét.
Aztán várt, de semmit sem hallott.
A széken ülve bóbiskolt amikor megérkezett Abigél és letelepedett az asztalhoz.
-Morak, láttam valamit- kezdte rögtön nagy hévvel- tudod a növény hajtásokat hajnalban szedem és érdekes, de észre vettem valakit az erdőben.
Morak összeszedte magát kissé és azonnal visszakérdezett.
-Kávéd van?
-Jaj, nem, nincs kávém!- csattant fel Abigél- ez hihetetlen, én valami érdekeset akarok mondani de téged csak a kávéd érdekel!
-Jól van, jól van- békítgette Morak- én csak mellékesen kérdeztelek, nagyon is érdekel amit mondani szeretnél.
-Szóval, szedegettem a levélkéket éppen, amikor egy leány kisétált a fák közül de rögtön be is fordult egy másik törzsnél, az is érdekes volt, mennyire soványka, könnyed léptekkel mozgott, amikor észrevettem kiáltottam neki, meg is állt de nem fordult meg.
Akkor tűnt fel, hogy szürkés a ruhája és a haja valahogy mintha csupa sár lett volna- magyarázta Abigél- el akartam hívni, segíteni neki, de hiába integettem, nem reagált, hanem, de mi van veled Morak? Mit tekeregsz a széken az ajtó felé és miért pisszegsz, mi? Talán valami bajod van?
-Nene, Abigél, jaj, mit csináltál!- hüledezett suttogva Morak- te elhívtad azt a rémet?! Lehet hogy követett és akkor már itt ólálkodik a ház körül- tördelte vaskos ujjait Morak.
-Rémet? De hát miért mondod ezt- kérdezősködött Abigél.
-Elmondom, de előbb zárkózzunk be, mindent csukj be, remélem zárhatóak a spaletták és az ajtó is? Ja, és remélem te vagy az, aki tegnap is voltál?!- lépett hátra Morak furcsán méricskélve Abigélt.
Mire az felfortyanva megszólalt:
-Neked elment az a maradék józan eszed is?! Hogy kérdezhetsz ilyet, meg vagy te szédülve!
Morak egy pillanatra elmosolyodott.
-Jól van, na, tényleg te vagy- mondta, aztán gondosan bezártak mindent utána pedig Morak elmesélte az előző napok eseményeit, igyekezve semmit sem kihagyni belőlük.
-Ejha- szólalt meg Abigél a beszámoló után- ezek szerint más is átjutott, ha pedig így van, akkor előbb- utóbb visszatöltődik a szövedék és eltűnik a Semmi- morfondírozott hangosan- de evvel együtt itt is minden megváltozik, hetek, órák vagy percek alatt akár- magyarázta.
-Percek?- latolgatta Morak.
-Minden a mágiától és a robbanástól függ, hiszen nagyon gyorsan történt a változás, így bármi lehetséges.
-És mondd csak, mennyire biztonságos ez a házikó?
Abigél lassan körülhordozta a tekintetét aztán megszólalt.
-A lehető legbiztonságosabb Morak, nincs biztonságosabb talán sehol másutt a világban- felelte kis mosollyal a szája szegletében.
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. május 27. szerda,
Hella napja van.
Holnap Emil, Csanád napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
26/05/2020 19:09
Szépséges estét Napkorong! smiley

KiberFeri
26/05/2020 08:36
Ha borús is, azért legyen már szélcsendes a napotok...

KiberFeri
25/05/2020 08:26
Új hétfő, új hét, legyen jó mindenkinek!

Manon
25/05/2020 07:37
Szép napot mindenkinek!

Helen Bereg
24/05/2020 17:42
Szép estét Napkorong! smiley

hzsike
24/05/2020 10:05
Szépséges napot mindenkinek! smiley

Manon
24/05/2020 09:21
Szép napot korongosok!

KiberFeri
24/05/2020 08:12
Már nem is esik, legyen szép vasárnapotok!

Helen Bereg
23/05/2020 18:20
Szépséges estét Napkorong! smiley

Kek Napkorong
23/05/2020 13:13
Szép napot és jó hétvégét kívánok Mindenkinek!

KiberFeri
23/05/2020 07:58
Jó hétvégét kívánok minken kedves lakótársnak és olvasónknak!

Helen Bereg
22/05/2020 19:48
Csodás szép estét Napkorong! smiley

Manon
22/05/2020 09:15
Szép napot Napkorong! smiley

KiberFeri
22/05/2020 07:56
Huh, a mai nap, nagyon nyárinak indul... legyen is mindenkinek kellemes!

Helen Bereg
21/05/2020 19:06
Csodás szép estét Napkorong! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes