Azért fáj, mert élek,
Mindig rád emlékszek
Mint gyermek az anyjára,
Elszálló hamvára.
Fáj a harmat hiánya,
Mit a rózsa kíván ma.
Fáj a szívem, ha látlak
Bennem élnek a vágyak.
Oly furcsa az emléked,
Bennem mindig feléled.
Mikor hullik a csillag
Benne téged látlak.
Bennem buta vágyak
Érted kiabálnak.
Ha meghalok egyszer
Elnyel a tenger.
Addig élsz bennem
Amíg van lelkem.
Ha eljön a tenger
Téged is elnyel.
gufi - szeptember 22 2009 19:21:07
Kedves Zeta!
Verseden keresztül vérzik kicsit a szíved,
sorokba öntöd ki felkavart érzéseidet.
Érzékien szép lett.
üdv:gufi
rea - szeptember 22 2009 21:58:44
Kedves Zeta!
Nagyon tetszett!Főleg ez:"Bennem buta vágyak/Érted kiabálnak."
Szeretettel:Rea
vali75 - szeptember 28 2009 12:53:53
Kedves Zeta!
A vágyak,s az emlékek minden nap újra felszínre hozzák azt az érzést,amik fájnak!Nagyon tetszett a versed!Szeretettel:Vali.
