|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kalandos utak vezettek hozzád régen.
Oly sorsot kaptam, mit nem is kértem.
Talán akkor kezdődött. Akkor felnőttem.
Akkor értettem meg igazán mi zajlik előttem.
Tele erkölcsökkel, erényekkel... de elnevetted,
Olykor egy senkiért (értem) elfeledted.
S TE mégis letöröltél életed poros polcáról,
Akár az utolsó értem ejtett könnycseppet hamvas orcádról.
Hittem, hogy ez tündérmese... e becses önszorgalom.
Kegyetlenség, de hálát adok érted s ezzel életed felforgatom.
Mit akartál tőlem, így utólag mondd el,
Beérted volna velem, vagy több kell?
Már mindegy is.... de ez eljut hozzád elhiszem....
Ez az érted szóló rekviem! |
|
|
- január 16 2013 21:15:41
Kedves Tomi!
Lenyűgöző ez a versed is, fájdalmasan szép!
Szeretettel: Vali.  |
- január 16 2013 23:58:13
Az életünk, maga az ösvény. Boldog az ember, aki megtalálja, melyik útja vezet, a boldogsága felé... |
- január 17 2013 14:14:30
Fájdalmas, szép versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa |
- január 27 2013 11:12:06
Szerelmi bánat...valóban fájdalmasan szép. Van, amit el kell temetnünk...hogy újra élhessünk. H: |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
