|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
Rád gondolok minden este,
van-e ki ágyadat megvesse?
Jön-e álom a szemedre?
Régi életed feledve, |
|
 Gy.
A kis Tiszán át karcsú híd vezet,
Borongva állok a zöld víz felett,
Mely szilaj ifjúsággal, boldogan,
A mármarosi bércről most rohan. |
|
 Gy.
Olyan, mint egy Tündérkert, díszes,
libben benne sok élet!
Lelkem rozsdás kulcsát nyitotta,
jó, hogy itt, köztük élek! |
|
 Gy.
Hiába hát, kitelt a szép idő,
az ősz ködök szelíd varázsa jő,
a rőt avar zörögve hull alá,
zenéje sír, akárha hallaná, |
|
 Gy.
A költészet
Minden vers költemény,
valaki költötte,
de még nem poéta, |
|
 Gy.
Miért kínlódsz, mint igavonó állat, annyit tanulni oly' értelmetlen,
Elég neked, ha régi jó ostoba vagy életpályádon… személyedben.
Ezen a világon mindenéből pótdíjért sokat tanulhatnak,
De egyetem tisztségesei ostobának diplomát nem adnak… |
|
 Gy.
Mily festői, a látvány!
Kosaram megtöltöm, - de még
állok, mint a sóbálvány…..
oh, egy méh köröttem zenél! |
|
 Gy.
Jobb híján keresem én a beste magányt,
Meg, ha van a boldogság védelmi kardját...
Jobb híján keresem én a beste magányt. |
|
 Gy.
A nyár a köntösét terítve, halkan
kisurran és nyomán az ősz betoppan. |
|
 Gy.
Mert a fia egy lagzis házban
Bedöngölte félnép fejét,
A Sors ellenük zúdította
A méhkas-uras vármegyét. |
|
 H
Jégeső kopog,
Téli… elő reggelen.
Hideg is támad. |
|
 Gy.
Isten, aki láttad
E roppant vihart,
S nem nyújtál ügyednek
Védelemre kart |
|
 Gy.
Itt lángom ellobog.
Boldogsághoz végül már
elég az, hogy Jézus vár. |
|
 Gy.
Százszorszép, boglárka,
Két csinos virág,
Mesél tavasz jöttén:
Napfény a világ. |
|
 Gy.
Kihalt a táj, fölötte szürkülő ég
borítja fátyolát a némaságra,
habár a háború lezáratott rég,
de részegült atomsugár az ára. |
|
 Gy.
Láttalak a patak partján, ruhákat mostál,
Csilingelő hangoddal,gyönyörűen daloltál.
Karcsú derekad meg izgatott,szoknyádba
A szél belekapott,szép lábaid sokat mutattak,
|
|
 Gy.
Egyszer mindenért felelni kell,
egyszer minden számadásra kerül,
mert él még bennünk a törhetetlen hit,
hogy nem mindég a szemét marad felül... |
|
 Gy.
Rakpart… Egy csók… Elengedő –
Adieu!
Folyón le, s rád a tengerár,
Mi vár.
|
|
 Gy.
Kapaszkodunk kopár falán a létnek,
amint forog velünk a földgolyó,
de átkarol finom-puhán a lélek,
mutatja untalan, hogy élni jó. |
|
 Gy.
Krisztusom, én Péter nem leszek!
Intőn a kakas hiába szólal,
én hittel vallak,
és meg nem tagadlak, |
|
 Gy.
Meglehet, hajlongva kelet felé,
Túl okos volt a nomád nép,
Homokot szórtak a bolyha közé,
Szúrós bogánccsal etették. |
|
 Gy.
Állatvilágból fejlődött Ember,
nem teremtette Édenben Isten.
Hosszú folyamat eredménye lett.
Mellső két lábunk felszabadult,
|
|
 Gy.
Te voltál az egyetlen, aki szeretett
S te voltál,
Ki lelkével simogatta a lelkemet. |
|
 Gy.
A finomság lényege hiányzik a háborúból... mondom ki én nagy igazságból.
A fegyvergyáros kosok szerint élvezet a háború... ez az állitásom nagy bú.
A gazdagok háborúból tovább gazdagodnak... helyt adok emberi sajnálatnak! |
|
 Gy.
Sápadt sugárka kúszik az ágra,
csillan a fényben sárga kabátja,
gesztenyefának barna bogyója
hullik a földre, itt van az óra. |
|
|
|
Ma 2025. április 06. vasárnap,
Vilmos, Bíborka, Vilmos napja van.
Holnap Herman napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
