Pusztai idill.
Írta: zsiga49 Dátum: Augusztus 25 2008 08:58:06
C

Vágyakozva kedveskedtem,
Egy csokor virággal,
Mosolygással megköszönted,
Nem törõdve mással.

Teljes hír


Csillog szemed kinn a réten,
Kedves pásztor lányka,
Örülök, hogy észrevettél,
Az utamat járva.

Vágyakozva kedveskedtem,
Egy csokor virággal,
Mosolygással megköszönted,
Nem törõdve mással.

Szerelmemet elfogadtad,
Összebújtunk párszor,
Tudtam pedig, más is vár Rád,
Elmondtad vagy százszor.

Mégis engem megkerestél,
Röpke csókot lopni,
Csókod kicsi pásztor lányka,
Vissza szoktam adni.

A csárdában megöleltél,
Ruhád dobtad székre,
Okos társad tudta nélkül,
Enyém lettél végre.

Visszamentél otthonodba,
Csinos pásztor lányka,
Mintha mi sem történt volna,
Érkeztél a házba.

Azóta csak postagalamb,
Vitt levelet tõlem,
Válaszolgatsz rendszeresen,
Hírt is kapsz felõlem.

Nehéz neked elszakadnod,
A megszokott társtól,
Nem kergetsz Te délibábot,
Mikor velem játszol?