Sötétség
Írta: Rawena Dátum: Július 23 2007 11:57:16



Csak szemei csillognak ismer?sen,
De még mindig nem szólalok, csak állok elötte.

Teljes hír






Borús éjjelen, mikor a cseppek hullnak az égb?l,
Utamat járom céltalanul, félve a jöv?t?l.
Az utcákat járom, melyek már rég kihaltak,
Még az utcai lámpák is alszanak.

Nem látom, hogy utam merre visz,
De ez lényegtelen, ha az ember semmibe sem hisz.
Hitemmel együtt én is meghaltam,
Akkor, ott, azonnal.

Az úton fényt vélek látni,
S, ott egy alakot állni.
Arca sötétségbe burkolódzik.
Rám mutat és suttog valamit.

Belévág a felismerés,
Átkom melyt?l úgy rettegek, megtalált mégis.
A kíváncsiság hajt feléje,
S odaállok eléje.

Ruhája éjfekete,
S, így beleolvad a sötétségbe.
Csak szemei csillognak ismer?sen,
De még mindig nem szólalok, csak állok elötte.

Fa fény melyben álltunk,
Egyre csak halványul.
? leveti csuklyáját, én vagyok!
Ez az én átkom, s a sötétség elnyeli sikolyom.