Öreg piás
Írta: krisztina Dátum: Július 24 2007 05:18:32
Csak nézett maga elé,
néha lehunyta megfáradt szemét
Teljes hír
Csak nézett maga elé, néha lehunyta megfáradt szemét
visszaidézte a múltat, ölébe ejtve megvénült kezét
Aztán felnézett az égre, s kémlelte az eget
mintha ott keresné ?t, kit ifjan szeretett.
Tétován, lassan simított, a homlokán végig
és remeg? öreged? teste, mintha elérne az égig.
Próbált nyújtózni, mint ki semmit sem érez
de fájt minden tagja, s a lelke sebekt?l véres.
Most egyedül van, a családja a múlté már
otthona már nincs, elitta,csak magány mi rá vár
a fia ment el mellette, megvet?en nézte
volt id?,fájt, mit velünk tett, könyörgött, kérte.
Ne bántsd az anyám, ki ételt tesz eléd
ki életét és szeretetét, ülteti beléd.
Adj nekünk hitet, hogy van igaz család
ki velünk van minden percében, ne legyél galád.
Aztán visszaroskadt a földre, újra inni kezdett
nos ez a jelen, oda minden, a palackban a kezdet.
Elvesztett már mindent, a fiát, a szerelmét
a Jóisten bocsássa meg minden b?nös tettét.
Nagy Krisztina Pécs, 2006