Lelkivilágom hajnalán
Írta: tenger Dátum: Szeptember 10 2008 06:09:16
T
Nekem mindegy, hogy sivatag,
Vagy fájó kereszt, lesz a halál,
Teljes hír
Nekem mindegy, hogy sivatag,
Vagy fájó kereszt, lesz a halál,
Nekem csak, egyetlen- egy a lényeg,
Hogy te kedves reám találj!
Minden álmom az volt,
Hogy láthassam arcodat,
Meghirdetve néked a jóhírt,
Nem kell egyedül vivni, harcodat!
Olyan jó, hogy e földön lehetek,
Hogy lehetek én is, áldott napsugár,
Mely ha messze bujdokolsz is
Áldott melegével akkor is rád talál!
Olyan jó, hogy lehetek,
Hogy lehetek, világnak hangja,
Melyet vihet sebesen a szél,
Az életunt könnyezõ hantba!
Csak reád nézek kedves,
S kinyújtom néked karomat,
Hogy te is újrakezdve írhasd,
Rég üresen álló, fájó lapodat!
Tengernyi szív vágy elõttetek,
S egy boldogságban úszó hajnal,
Mely meghozza szeretet szavával,
Hullámaimmal játszadozó, édes -pici angyalt!
Tengerek hajnalán ébredek,
S ringatom a megfáradt szíveket,
Arannyá változtatva a mélabús partokat,
S a boldogtalanságba meredt szírteket!