Éjszakai merengõ Rólad
Írta: encikeangel Dátum: Szeptember 16 2008 05:13:48
T
A mentõ is némán villog,
szirénáját elnyomja a csend
Teljes hír
Éjszakai merengõ Rólad
A mentõ is némán villog, szirénáját elnyomja a csend,
Már én sem hallok ijesztõ és furcsa zajokat idebent.
Mindenhol sivárság, színtelen táj vesz körös-körül,
Csak egy könnycsepp sír, szavaiból minden kiderül.
Valós mondatok kerülnek a vérzõ, s düledezõ falakra,
Nem vár szép jövõ, szerelem, boldogság az igazakra.
Vak szivárvány keresi a fénybe vezetõ megváltó utat,
De semmit sem talál, csak falakba botlik akárhol kutat.
Beszorult, küszködik, akárcsak az én tépázott lelkem,
Nyugalmamat a rózsatövisek szúrásai közt nem lelem.
Nem látja senki, csak az ki legbelül összetörve zokog,
Kinek gondolatai már nem tiszták és nem is szabadok.
Hiányoznak a szárnyaló, szerelmet sugalló pillanatok,
Forró csókok vágytól izzó ajkamon, ölelések, hajnalok.
Hiányzik a nyár parázsló melege, a simogató napsugár,
Itt maradt az õsz hidege, a pocsolyáknak vizében a sár.
A sok ezernyi fénylõ csillag az éj királykék palástján,
Melyek mosolyogtak a megbolydult elmék kívánságán.
De a legjobban mégis csak Te hiányzol nekem e világon,
Nélküled hiába mindez, semmi nem szép, hozzád vágyom.