Kesergõ
Írta: Kain Dátum: Szeptember 17 2008 05:18:05
T
Néha, mikor ily egyedül vagyok,
s úgy érzem nincs, ki várna rám,
fáradtan saját ölembe roskadok,
s hatalmába kerít a vágy.
Teljes hír
Néha, mikor ily egyedül vagyok,
s úgy érzem nincs, ki várna rám,
fáradtan saját ölembe roskadok,
s hatalmába kerít a vágy.
Nem az égre, már csak a földbe térni vágyom,
nyûg testem õsi röggel fedni el,
hogy ne szánjam saját nyomorúságom,
s többé ne kelljen törõdnöm semmivel.
Tudom!...tudom az én hibám ez,
s nem keresem okát se másban.
Így jár, ki fiúból férfivá lesz;
csöndben keserg, önmagában.
Nem látja könnyét a világ,
ajkáról jaj, sose rebben.
Mint bohóc fedi el bánatát,
s komédiázik a fájdalom felett.
Az utolsó sóhaj is csöndesen szakad,
halkan, mint aki füledbe súg.
Szemébe könny, még ekkor sem szalad,
lelkére bársonyos alkony simul.
Talán én is ily férfivá lettem,
hisz most is mosolygva nézek rád,
s a bohócnál bohócabb tettem;
elõled rejtem el, mi fáj.
Mert néha, mikor ily egyedül vagyok,
és tudom, hogy nem énrám vársz,
arcomra újból festéket rakok,
s komédiának tûnhet a gyász...
...de hiányzol...nagyon...