Arany János után: Letészem gitárom
Írta: Go-ti-ho Dátum: Szeptember 19 2008 05:24:35
T
Letészem gitárom. Aludjon.
Nem kaptok tõlem már zenét.
Teljes hír
(Az eredetit a kedvenc versekhez tettem föl!)
Letészem gitárom. Aludjon.
Nem kaptok tõlem már zenét.
Más vagyok mi voltam valaha,
jobbik felem hullt szerteszét..
Volt bennem izzó láng, halott.
Szúette fáé jobb parázs.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Más csillag fénye hullt reám,
a Föld még palástba öltözött,
madárfütty tölté a csendeket
két költött dalom között.
Illattól terhes szél suhan,
virágra csábult méh, darázs,.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Dalomban voltak társaim,
versengve téptünk húrokat,
mûértõ gonddal baráti szempár
pengetõ ujjak közt válogat.
Sok röpke szikra egybelobbant
s világított, mint tûzvarázs.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Reményeinkrõl szólt dalunk, vagy
gitár sírt régmúlt bánatot,
dicsfényt adtunk a népnek, hazának,
annyit, mit joggal elvárhatott.
Koszorút fontunk szép szavakból,
minden szavunk egy áldomás.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Hittük a márványt a sírokon,
hogy nevünket vésve õrzi meg,
hogy arany betûkkel álmainkat
szétragyogják mindenkinek.
Hittük, hogy mit láttunk akkor,
nem lesz csalóka látomás.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Gitárom halkuló akkordja
lélekharang a hant alól.
Másfél méter mély sírgödörben
a gitáros túl halkan dalol..
Virágszirmokkal hintett úton
ez az utolsó állomás.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.
Nehéz a gitár, a súlya ólom.
Pengetés, dal, ugyan kinek?...
Hangszere nélkül a vén gitárost
nem hallgatja már senki meg.
Gitár után a dal hal el, és
nem maradt neki semmi más.
Égnek törõ lelkem tornya
mára elhagyott mélygarázs.