Jó volt rég teveled, sõt én szerettelek,
de most már sajnos vége.
Te voltál örömöm, ezt neked köszönöm.
Ez volt a legjobb évem.
Egy kicsit már bánom, mert immár belátom
megbántottalak téged.
Úgy hiszem jó lesz az, ha nekem békét hagysz,
s a szívem nyugodt marad.
Csak ezt kérem tõled, s ez elég lesz bõven:
tartsd tõlem távol magad.
Mert zavarod elmém, mielõtt meglelném
az édes nyugalmamat.
Lehet, ha megteszed, végre boldog leszek,
sõt lehet, hogy még te is.
Mert a nyugtalan szív, csak bonyodalmat szít
többek közt fontos ez is.
Messzire eltûnni, s ezt jól elkerülni
akarom, ha te nem is.
Igazán nem érted, hogy gond lenne véled?
És talán nem is fogod.
De találhatsz bárkit, aki felvidámít,
hogy ha te is akarod.
Ha õ már jó neked, s õ is boldog veled
légy boldog, mert van okod!
Akkorra majd kérlek: felejts el már végleg,
vagy ne haragudj reám.
Én csak jót akartam, mégis rosszat adtam
ezért hát engem ne bánts!
Õrzöm majd emléked, ameddig csak élek,
te mosolygós, szép leány.