Kihunyt a tûz, köztünk meghalt a szerelem,
Nincs már több könnyem, s neked se legyen.
Parázs porlik a semmibe, szívem kulcsát keresem,
Hamu a szélben, szívemet szabadon engedem.
Se veled, se nélküled, mivé válik életem,
A közös múltat örökké nem nézhetem.
Szép volt, jó volt, köszönöm, mit tegyek,
Küzdjek e még, vagy csak emlék legyek.
Nincs tûz, s ha volt is valaha, mára elveszett,
Helyébe jött - de az is szép volt - a szeretet.
Nem tudok már többet adni hogy szeress,
Vad szenvedélyt, kalandot, ó szívem, szerezz!
Azt hittem, hogy enyém örömöd s bánatod,
Ha tudnám mi kell, szólj, és láthatod!
De nem szólsz, nincs tûz, a szíved nem szeret,
Hát új nyílvesszõt kérek, s ég veled !