Csak színészek vagyunk,
Kik játszunk a világnak
Vagy a világ játszik általunk?
S szórakoztatjuk saját magunk.
De komoly játék mindez,
Súlyos, vérrel írott történet,
Itt valódi, ha éppen nevetsz,
S az is ha rajtad keresztüllépnek.
Komikusként mégis játsszuk,
Míg életünk csak engedi
Fejünket a homokba dugjuk
Akkor is, ha elménk ezt ellenzi.
Nézem ezt a fura világot,
S elfog a méla undor
A nézõkön szánalmat látok
Megértem, s lelépek a színpadról.
2008. szeptember 27.