CCLIX. szonett
Sivár e világ, létem egy könnycseppben él,
Míg rohan az idõ s város jajt kiált;
Csendemben szív dobban, egy kéz nyúl felém,
Majd halk neszt hallok, - szól - látlak már!
Figyelek, s néha gondolatom elmereng,
- Vajon Õ ki, hol létezik, s miért, mire vár;
Vajon mikori az idõ, s hol érinthetném már?
Egy cseppnyi szabadság a háborgó tengerben,
Kétcseppnyi már õrült szenvedély
S míg ha e világban partra vetett is lelkem,
Egyedüllétében is megküzd kegyeidért!
Így lennék könnycseppje, s ha szemembe néz,
Látnám, benne magamat, majd csordulnék
Arcát símogatva, s csókra ajkára folynék!
20080901
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!