/Forest Gump után szabadon/
Olyanok lehettünk volna;
Kik lélekben egybeforrva,
egymás mellett, túl mindenen,
bún, bánaton, dúló tengeren
egyként, olyanok lehettünk volna...
mint a borsó, meg a héja.
Olyanok lehettünk volna;
Kik egymás karjába fonódva,
szavak nélkül, beszédes némán,
komolyan vagy néha léhán
egyként, olyanok lehettünk volna...
mint a borsó, meg a héja.
Olyanok lehettünk volna;
Kik csöndesen andalogva,
kéz a kézben, reszketõ aggon,
mégis ifjú, szerelmes hangon
egyként, olyanok lehettünk volna...
mint a borsó, meg a héja.
Olyanok lehettünk volna...
s ha két karod el nem tolna,
nem kéne mondd, amit érzel,
elég, ha szemembe nézel,
s olyanok lehetnénk újra...
mint a borsó, meg a héja.