Szívemben szomorúság vert templomot
Írta: kormi37 Dátum: Október 03 2008 13:19:33
Gy
Szerelembe estem, de az igaz út még messze,
Kezünkben a sorsunk de ezen együtt menjünk!
Megoldást találjunk, hogy élhessek veled,
Karodban ébredve újra éljek.
Teljes hír
Szívemben szomorúság vert templomot,
Zakotoló lelkemnek, csak rosszat hozott.
Zihál a testem, fejemben gondolatok özöne,
Miért kell, ennek a szerelemnek füstbe mennie?
Kitárom karomat és az égre nézve,
Kérem a jó Istent hogy ez ne legyen a vége.
Szívemet összeszúrta a sok tövis,
Ki gondolta volna, hogy veled az életem rövid...
Fogd kezem meg utoljára, ha tényleg szeretsz,
És mond el, hogy a szíved, hogyan szeret?
Szerelembe estem, de az igaz út még messze,
Kezünkben a sorsunk de ezen együtt menjünk!
Megoldást találjunk, hogy élhessek veled,
Karodban ébredve újra éljek.
Nem kellenek az emlékek, azok csak fájnak,
Csak, te legyél velem itt, és szeress bátran.
Okot csak okra halmozni lehetett,
De a szívem csak veled repülhet.
Amit egymásban építettünk bizalommal, ne tünjön füstté,
Kérlek szeress mindörökké.
Szemedben csillog majd újra a fényem,
Amit szerelemnek, boldogságnak tõled reméltem.