CCLXI. szonett
Megyek, s újra csodálom a vadont,
- A derék fákat, suttogásukat az ég felé, -
S az ösvényt, hol kavicsokkal álmodom
És vágyakat, mely téged ott remél!
Beszélek a virágnak, csodálom báját
- Csak jót, szépet, - nem panaszkodom;
Pillangót reptetek víg-szellõ szárnyán,
S még a Napnak is csókot adok!
Majd reppenek én is angyali szárnyon
S felülrõl nézem e világi csodát;
- Várlak és várlak, hajnalig várom,
Míg ideérsz s nyitod szóra a szád.
- Majd így szólsz, - szeretlek édes szívem,
- Átölelsz, - suttogod - várlak odaát!
20080904
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!