Reménytelenség és halál
Írta: noczy Dátum: Október 05 2008 19:10:08
Gy
Tudom mit érzek,tudom mit szeretnék,
Olykor halált,nyugalmat és békét.
Békét,mely örökre a sírban ér el,
Teljes hír
Hogy mit gondolok azt csak én tudhatom,
Mivel az én agyam,s belé senki sem kukkantott.
Tudom mit érzek,tudom mit szeretnék,
Olykor halált,nyugalmat és békét.
Békét,mely örökre a sírban ér el,
S testem homok födi el.
Akkor az emberek gondolataiban élnék tovább,
Mert én ezt az utat választottam: halált.
Talán a legjobb megoldás egy penge,
Mely minden gondomnak véget vetne.
Egyszerûen,s örökre megoldódna,
Soha már bajom azzal nem volna.
Papírt elõ,s leírnám,hogy mindez mennyire bánt,
De meg kell tennem érzem,mert amúgy nem bírnám.
Leírom szeretteim nevét,megfognám a kés nyelét,
Vagy elõvennék egy pengét,és huppsz:volt egy ér.
Egy ér,melyben sokáig folyt a vér,
De ott,az akkor véget ér.
Így egy lélek sírba száll,
Szabadon,mint egy madár.
Síromnál sírva meg ne állj,
Nem vagyok ott,nincs is halál.
Ha halál lenne,jó lenne,
Az emberek nem sírnának ha a föld betemet.