Kicsi vagyok
Írta: Vigyori Dátum: Október 06 2008 16:18:11
T
Szomorú tény, de ez az igazság,
Hogy az ember felnõ, és elfelejti mi a vígasság.
Hogy nem minden világ egyértelmû,
És hogy az ember tényleg hamar felnõ.
Teljes hír
Komoly dolgokról bármit kérdezek,
A válasz erre mindig: "Kicsi vagy még ehhez. "
Sosem válaszolnak, csak hallgatnak.
Azt hiszik a felnõttek, hogy külön világban alhatnak.
De tévednek, nagyot tévednek...
Az emberek egy világban élhetnek.
S vagy elfogadják a gyerekek szintjét,
Vagy mehetnek ásni a pincét.
Gyûlölöm ha kicsinek néznek,
Pedig fejlettebb az értelmi szintem.
Utálom, hogy csak rám mondják, kicsi vagy,
És nem érdekli õket, hogy milyen vagyok valóban.
Nem próbálják megismerni azt az oldalam,
Melyre már régóta büszke vagyok magamban.
De õk ugyanúgy eltolnak, mint az összes többi gyereket,
És sosem jönnek rá, hogy milyennek születtem.
Nem jönnek rá, nem is akarnak,
Minden gyereket egy kalap alá varrnak.
Azt gondolják nem értjük a világukat, mely saját,
De abba nem gondolnak bele, hogy nekünk is kell manapság.
Külön világ, külön élet, mit kívánhatnánk?
Mi értjük õket, de õk nem minket, ez a királyság.
De mi is elfelejtjük sokszor azt,
Hogy egyszer eljön nekünk is az a nap...
Mikor már a felnõttek között fogunk élni,
Járni, inni, ülni, feküdni, és enni...
És akkor mi is elfelejtjük majd,
Hogy milyenek is voltunk nap mint nap.
Szomorú tény, de ez az igazság,
Hogy az ember felnõ, és elfelejti mi a vígasság.
Hogy nem minden világ egyértelmû,
És hogy az ember tényleg hamar felnõ.