Mindig van egy barát
Írta: csak-fater Dátum: Október 07 2008 12:32:56
Z
De pottyant a Földre legalább egy ember, ki soha el nem enged,
Ha nagy hasznot is lát, mert barát, sohanapján cselekszik ellened,
Teljes hír
Mindig van egy barát
Csúszik a szó, nyálasan hízelegve altató, az igaztalan,
Kétkulacsos mosoly, s a tekintet, látszólag vigasztalan.
Kilazult tán az évezredes, jól beágyazódott jóság az égbõl,
Hogy rohamoz - némi haszonért, erõért - hamisbarát egybõl?
De pottyant a Földre legalább egy ember, ki soha el nem enged,
Ha nagy hasznot is lát, mert barát, sohanapján cselekszik ellened,
S titkon esdekel esténként érted, mikor lenyom az éj sötétje téged,
Hogy ne fûnélküli réten, fanélküli erdõben kelljen leélni életed.
Mert ott a szó igaz ereje érzõdik, nem csúszik hamiskás nyálon,
Ott a szó, szívbõl jön és szó marad, egyenes az, télen, s nyáron.
Az önzetlenséget Õ sem úgy vette a vásárban hol minden kapható,
Benne született, mert szeret, s ez a szeretet soha nem manipulálható.