CCLXIII. szonett
Tûz, ha életemben elenyészt is,
De parazsát izzó létem adja; - még
Ha lelkem szító szellõ sem érinti
S ha az sincs, kit lángom hamvasztana vég!
Mert ha levegõ is táplált eleddig,
Majd irigyen vette tõlem lángfényét;
S hitte Õ balgán, tüzem fosztani
Hogy csak üszköm torzsa-csonkja maradnék!
Most Tûz szítja utolsó zsarátnokom
S lángba borult újra a Világ, -
Élek, s ha csak egy napig is tart ragyogásom,
Hát hadd haljak iszonyú máglyahalált,
- Mert lételemem a tûz, s utolsóként vágyom;
Tûz a tûzzel szeretkezve lássak pusztulást!
20080919
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!