Gödöllõ HEGYESI VENDÉGHÁZ
2008.10.11. NAPKORONG találkozó
Gazdagabbá tett e táj.
Adott élményt, romantikát.
A kerthelyiség alatt,
Negyvenéves fenyves rejt titkokat.
Tövében õrzi egy kõkereszt
Õsök nevét. Fény ragyogja s tisztelet,
Az elsõ hegylakót, s a dédanyót.
A fenyves közt egy diófa égig ér,
Lombjának tûlevél közt szûk a tér,
De az erõ gyökérbõl fakad,
Bölcs diófa gyümölcsöt ad.
Kemény héjú diót,
Az õszi avarba szórt,
Mely szólt:
- Törd fel a házamat!
Kóstold! Mily fenséges zamat,
Szorgalmas munka-kamat.
Ki erre jár, nyugalmat, békét talál.
A rezidencián együtt van élet s halál.
Tavasz, a nyár, az õsz, s a tél
Évrõl évre új reményt ígér.