Szökés közben
Pillangó arcod, hogy nyargalja az eget,
Tavaszom, aranyvirágként nyílsz a csendben,
Liliomot nem tipor e láb, s a tested
Ölelem, óvom rezzenõ tekinteted.
Ne félj, ébredõ szellõ neked illatoz,
A nyirkos gyöngyfû miattad lehel párát,
Köszönt téged, a derengõ hajnal motoz
Örömtõl s repdes a madár fák bogán át.
Érted zsong a tavaszi erdõ, a sûrû
Kipattant rózsatövön a rózsabimbó,
S szalagként fon körbe nádlegyezõ-gyûrû,
Rejt a félhomályú fekete kimonó.
Oly édesen susognak a hajnali fák,
Igy csalogatnak zöld köpenyüket dobva,
Eléd terül a derengõ fény, derekán
A pirkadatnak gyönyörétõl sajogva.