Ott...
Írta: Patak Dátum: Október 13 2008 18:47:02
Gy
Ott, hol a talaj már nincs
Ott, hol már lélegezni sem kell
S a szervek sem érzékelnek már
Ott állok, egyedül...
Teljes hír
Ott, hol a talaj már nincs
Ott, hol már lélegezni sem kell
S a szervek sem érzékelnek már
Ott állok, egyedül...
Csak néma dallamok szólítanak
S egy csepp fény mutat utat
Arra kacsintva, megvakulok
S néma dallam hallásom lopja
S most hallatlan vakságban,
Csontjaim apróra törve, fekszem
Már semmi sincs mi tartást adna
Ócska levegõt alig kapva...
Egészség utolsó szusszanatja
Emberszínem vérbe fulladva
Szívem széthasadva, fájó villanások,
A múlt tépett apró darabokra