Kavarog a ködös újszülött-tudat,
percenként új csatákat veszít,
- agya zugaiban emlék után kutat -
csak a Mama gyengéd hangja segít.
"Megvan az igazságod? Szorosan fogod?
létednek térnél és idõnél mélyebb
lényegét jobb, ha kristályhéjba zárod,
használod majd, ha elméd felébred.
Kicsim, ez a létidõ a fizikai világé.
Amit látsz, hallasz, tapintasz: valóság.
Amit gondolsz, remélsz: nem létezik.
Hátra van még egy fontos adósság,
tanuld meg e valóság hamis törvényeit:
az élet azt jelenti: gyõzni, gazdagodni,
- vigyázz, mert könnyen elsöpörnek! -
a halál ezt jelenti: veszíteni, senkivé lenni
s életben maradni, sosem lesz könnyebb.
Kicsim, ez a létidõ a fizikai világé.
De ha elméd majd felébred, rejtett
valód emlékezik, - nem lesz könnyû harc -
kérdéseidre mégis választ lelhetsz,
rájössz majd, hogy mindez: nem igaz!"
2008-10-18