Égetik szemeim a szavak,
mik dühödt vággyal íródtak.
Mozgolódnak bennem az árnyak,
mik a megváltó csodára várnak.
Dübörögnek testemben a vágyak,
ereimben sarkad a vér.
Elindul bennem az állat,
utol senki sem ér.
Lassan harsan a hangom,
S kiáltok halkan feléd.
Messze van tõlem a távol,
mi téged körbeér.
Szeged, 2008. augusztus vége