Fáj, hogy elmentél tõlem
Írta: Sylvia Boom Dátum: Október 23 2008 15:12:16
T
Mikor kávé illatra ébredek,
mindig feltörnek az emlékek.
Teljes hír
Mikor kávé illatra ébredek,
mindig feltörnek az emlékek.
Mikor reggelente megleptél
egy gyengéd csókkal ébresztettél.
Halk lépted most is itt jár.
Csak kattant a zár,
s te itt hagytál!
Fáradt szemed lehunyod,
de a gondolatom így is látod.
Kerestem az utat,
ami rád mutat,
de már régen itt hagytál,
s nem értem, amiért elhagytál.
Hiányzol. Az út mentén fázol?
Vízen át, tudatom hozzád gázol.
Vizes ruhák a kötélen lógnak,
fájó emlékek utánam loholnak.
Ha rád gondolok, eszembe jutsz,
amint a parton felém futsz.
Elmúló szenvedélyek rólunk dalolnak,
a vad tüzek még bennem lobognak.
Most mégse vagy itt mellettem,
s utánad még se mentem.
Fáj, hogy elmentél tõlem,
de ezt már nem szeded ki belõlem!