Az én nevem a Holdsugár,
Hogy honnan jövök? Az égre nézz fel.
Anyám a Hold, az éj hûs árnyú már,
Futok fán, vizen lágy szökkenéssel.
Tanyám a hûs fû, a meleg ösvény,
A házak tetejét is megmászom,
Kúszom sötét falon, fáknak tövén,
Nincs melegem sosem, sose fázom.
Terül sugaram, mindenhol ott van
Fényem ezüst csíkja és csendesen,
Ráülök a néma ablakokra,
Mindent, sokaknak titkát ellesem.
Éjjel veszélyes az erdõ, ösvény,
Én az utat ragyogva mutatom,
Ne botolj a sötét fának tövén,
Ezért bolyongok kint az utakon.