LÉLEKR?L LÉLEKRE 2/19
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Július 29 2007 09:17:43
Távolban nyugatról, rongyos vitorla sziluettje,
Rajza sötét habokon, kalózok harcban edzve.
Teljes hír
XIX. ének
Távolban nyugatról, rongyos vitorla sziluettje,
Rajza sötét habokon, kalózok harcban edzve.
Félszem? kapitány, harcos, bátor, ki egykoron h?s,
Fiatalon daliás fekete, ma már ritkuló hajú, ?sz.
Szíve igaz, s tér vissza hosszú id? után,
Szelleme jó lélek, új életet, testet kíván.
Haragja, s koporsó, mi rejt porladó csontot,
Fehér por, fojtó füst, ad hajó új otthont.
-Szellemharcosok, csaló élet, hoz végtelen halált,
Labirintus bezárt ajtókkal, hol csak egy nyitottat talál!
-Fiúgyermek, törékeny sok kis test, s kisleány mosolya,
Gyermek rabszolga, ki úri kéj száradó törékeny virága!
Bezárt lelkek, hamu, s hamvadó pernye száll,
Élet kapun túli varázsa, rejt kínt, s csalódást;
Démoni szirén, ki boszorkány, új létet lopva,
Teste fiatal, szeme jósol, s sátra kapu e világra.
"-Gonosz boszorkány, igaz szíved nincs, mosolyod hamis,
Visszatértem idegenb?l, hol kárhoztam el, s már éltem sincs!
Bolyongtam hét tengeren, s viharban lelket kaptam én,
Mely szabadon örökké él, s így vigyázok másra, E világ peremén."
"-Hoztam ajándékot, s nézd, mit adok tenéked,
E kend?, s néki rózsája, ez lesz gonosz végzeted!
Fekete vízen halott, s kút mélyén hófehér csont hever,
E két tiszta lélek, újra kapjon otthont és életet!"
Delel? nap sötétedik, s majd h?s szell? párát hoz,
Harang kondul, halotti csend, es?csepp mi ostoroz.
Nem tépi szél a fát, s nem harap izzó menybolt,
Furcsa ez a semmi, ég se dörren, halk nesz távolból.
Sátáni lehelet, mi csókol szájon boszorkányt,
S így fullad valótlanságba, est csillaga sziporkáz.
Fagyos mosoly, mi ördög ajkán nyájasan csüng,
S kaput nyit e világnak. "-Menjetek lelkek, tágasabb odakünn!"
-Távolban hullócsillag, sötét éjszakán izzik,
Kis lak pamlagán, egy lány gyötr?dve vajúdik.
Harmatos reggel, ölel? manó, s pirkadat mi csodát hoz,
Kisleány születik ég? kínban, az úr hosszan feloldoz!
A világ túlsó felén, hol óceán, s sok tenger,
Hol számolatlan szigetek, ezernyi jó emberrel.
Kiskunyhóban, lágy homok langyos fövenyén,
Fiúgyermek lát világot, fény, s káprázat egén.
-Szabadul süket viharban, tomboló ég peremén,
Sok-sok láncra vert lélek, tenger köves fenekén;
Szabadság íze, s alkonyi pír h?vös mosolya,
Költözik jó lélek, e két kis életbe, s otthonba.
Hajnali szél párát hoz, aranyló part homok tengerén,
Gyermek játszadozik, igazgyöngy, hamvas kis tenyerén.
Számára mi játék, értéktelen sok kis kavics,
Szeme izzik, léte lángol, majdan királlyá emelkedik!...
..."-Hideg verejték kúszik arcomon, kínt érzek,
Mesém eddig tartott, egy kicsit pihenek.
Kis kutyám, szép jószág, kísérj utamon,
Pihenni vágyom, vár reánk a szép otthon."
"Hitvesi ölelés, s csók íze ajkam áztat,
Fázom, fáradt vagyok, meleg t?z a vágyam."...
-Puha ágy, mi altat, s jót akar, álmot hint,
Angyal, reppen? szárnyon, fehér pihével megérint.
Mily édes íz, mámoros öröm, szeretet,
Halál csókját érzem, h?s pára, lehelet.
Mid?n nap nyugszik, s est leszáll,
Égen fényes csillag, éj homályra vált.
-Angyal fínom tapintását érzem, mámorító,
Fülbemászó dallam, hívogató hárfa hangja szól;
Rabszolga gyermekek, vidáman, szabad lélekkel,
Körbeállnak, fogják kezem, s visznek tova el....
Kísérnek, s gyermekzsivaj, mi elhalkul,
Ölel? fehér felh?k közül, egy kapu kitárul!
Egy kert, zöldell? rét, színes virágpompa,
Pillangó, tücsök, s énekl? gyümölcsfa!
Fura hely ez, ...-Paradicsom árnyék nélkül,
Majd érzem, kezemben forróság, kéz tüzét?l!
Pillantom csillogó szempárt, sír, s könyörög,
"Jóapám, maradj még! Ne hagyj itt megtörnöm!"
..."-Testem forrólázban ég, sok könnyes tekintet,
Nem értem, mindenki miért sír, s csókja miért éget?
Édes ez a csend, mely símogatja fülemet,
S érzem, lelkem száll, mely látja fekv? testemet."...
-"Álom? Vagy valóság? Mi érinti lágyan ajkam?"
"Csók?" S érzem, arcom üde szell? simogatja.
Látom köröttem szeretteim, ...érthetetlen valóság,
Vágyaim érintések, mely anyagtalan forróság!
"-Fülembe suttogó lehelet, hangot nem hallok,
Érzem indulnom kell, látom a gyászt, s a kis sírhantot.
Kezem angyalok fogják, s ajkuk vidám dallamot játsz,
Teliholdas éjben, csillagok körében, szellemük körtáncot jár."...
20060928
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!