Álmomban láttalak
Táncoló tûz voltál,
Gyönyörû fényalak,
Körbe táncoltál.
Te voltál a víz,
Mely életet ad,
Ha az ember
Egy sivatagban
Egyedül marad.
Te voltál a virág,
Melyre az egész világ
Csodálattal néz.
Te voltál a gyógyír,
Minden egyes sebre.
Áldott kenõcs
Múlt vágta hegekre.
Te voltál a Pillangó,
Mi messze szállt,
Messze repült,
Mégis visszatalált.
Te voltál a kezdet
És Te voltál a vég.
Te voltál a pokol
És a ragyogó ég.
Te voltál minden
Te voltál az álom.
Felébredek.
Szemem nyílik
De még mindig látom.
Nincsen már pokol,
Nincsenek fellegek.
A vég is elmúlt már
És nem jött még el a kezdet.
Nincs már pillangó,
Már nem fáj a seb.
A virág elhervadt,
A világ már nem mereng.
Megtelt fákkal a kopár sivatag,
Az életadó víz már elapadt.
Eltûnt a tûz,
A sarokban egy árnyalak.
Rettegve vagyok boldog,
Álmomban láttalak.