Te küldettél, hogy megtaláld a forrást,
Feltûnsz és lebuksz csodásan, mint a Nap,
Messzi ladikban halványodva, folyvást,
Ott vagy hol az ég és tenger összecsap.
Hited nyugodt, akár a Hold s az álom.
A földnek gyertyái repülnek feléd,
Nézzünk utánad s túl a szemhatáron,
Csak a lámpásod felszentelt fénye ég.