LÉLEKR?L LÉLEKRE 2/20
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Július 30 2007 10:39:19
Távolból harang szól, lágy nesz riaszt fel,
Ébredek kel? nappal, kakas hangja, szép reggel.
Teljes hír
XX. ének
Távolból harang szól, lágy nesz riaszt fel,
Ébredek kel? nappal, kakas hangja, szép reggel.
Rossz álom, mit láttam, de tiszta jöv?t,
Hullámzó friss mez?t, s illatos kis erd?t.
Kedvesem ölel? karja, s ajka szerelmes íze,
Kellemes búgó hangja, mi dong körös-körbe.
Szeme ragyogása, s szíve sugárzása,
Nyugodt lényem, izzó kis korbácsa.
"Ajkam szava dicsér, s testem heve kíván téged,
Újra meg újra, örökkön-örökké szeretnélek!
Vágyom forró tested, s tiéd lelkem álma,
Gyönyöröm istene, szellemnek ragyogása."
"Kezed kezemben, s törékeny kis lényed,
Vágyom reád, becézlek, rabul ejt szerelmed;
Suttogok néked varázsigét, bódult szédülésig,
S így forog velünk a világ, gyönyör küszöbéig."
"Száraz torkom, h?s levet, gyümölcs zamatát kíván,
Mi fürtb?l fakadó, édes, mérhetetlen gazdagság.
Tested csábít, izzó parazsa meg-megéget,
Szeretlek szerelmem, csodás ölelni téged!"
...-Két test mámora, gyönyörben mezítelen fürd?,
Gyengéd érintés, halk suttogás, élénk illatfelh?;
Harapva n?i testet, s ízlelve hevét szédülésig,
S hatolva mélyen, kéjes beteljesülésig!
"Lüktet? vér, s ágyékod tomboló tüze,
El nem hamvadó parázs, izzó lehelete;
Sóhaj, mi torkod hagy el, lágyan ütemesen,
Köröttünk fehér felh?, mi testünk takarja el."
Ered? mag, élet íze, táplál sarjadó hajtást,
Mit tested plántál, óv, s altatva ?rzi álmát.
Mid?n ébred szendergéséb?l anya bel?led,
Term?re fordul méhed, s annak gyümölcse!
"Kedvesem, nap magasan jár, szemembe szúr,
E fekhely rabul ejt, jár kedvemben, lángra gyújt!
Megyek, frissítem testem h?s patak vizében,
Jöjj velem, s játszadozzunk együtt, kéj tüzében!"
"Kék ég, s napsugár cirógat testünk,
Kis patak, símogató vize ád h?sünk.
Érdekes e hely, korbácsol érzelmet lankadatlan,
Megbúvó szerelmet, gyújt meg pirkadattal."
"Ismer?s e táj, Világ árnyék nélkül! Ezer színnel!
Már láttam valahol, emlékem halovány szeretettel.
Zöld mez?, megannyi szín, s leveg? illata,
Tüd?m pattanásig, fejem bódult, lelkem otthona."
"Lágy fuvallat arcom símogatja, s halk dallamot hoz,
Foszlánya zenének, lant hangja, s ének csiklandoz.
E muzsika is ismer?s, s múzsám csókja éget."
Tündérem súgja. ..."-Írj tovább, e történet ne érjen így véget!"
"Mesélj, s mondj jöv?t, mi embert leny?göz,
Hozz boldogságot szerettre, b?nöst küldj ördöghöz!
-Éjt nap követ, míg id? múlik, napra nap,
Élet, életet ad, míg gyertyája el nem hamvad."
"Édes hitvesem! -Jó reggelt, ébredj! Itt vagyok.
Életem új fejezete kezd?dik, szellemek és angyalok;
Igaz szívem szeret, s búdnak vígaszt nyújt,
Életednek új színt ad, mi kicsit megfakult."
"Mesélek történetet, mi talán igaz lehet,
Egyszer majd, ha eljön, s h?n szeret, ?,
Boldogságot, mit kapsz, ez lesz a jövend?!
Áhított gyönyört, s álmot, mi rád vár, szép jöv?."
"Mikor egyszer járod majd, e szép világot,
Sok-sok rétet, mez?t, s érzel ezernyi virágot.
Találsz akkor kedvest, ki számodra nagy kincs,
Kivel majd boldogan élsz, s majd régi emlékid távolról legyint."
"Felejted élet porát, s füstös szürke egét,
Hoz néked sok boldogság, e utolsó pár év!
Megtudod, mi a lélek, s új élet talánya,
Kit talál, s mily testet, ki ura, s ki királya?"
"-Emlékem halovány sugara, mi mez?,
Hullámzó f?, tücsökzene, s bárányfelh?.
Virágról-virágra dallamot játszó zümmög? méh,
S ezernyi színes pillangó, mik szárnyuk tárják szét."
"Legelik napsugár erejét, s virág nektárját,
Mi éltet? er?t ád, s végtelen boldogság!
-De nincs bogár, tücsök, s reppen? pille,
Felh? sincs, csak napnak szikrázó kék ege!"
"-Arcom nem símogatja szell?, csak fény sugara,
Itt sosincs tavasz, csak Nap, delel? nyara!
Szívem keser?, e világ nem "AZ" énnékem,
Itt soha nem élnék, nem ez az életem!"
"Vár még rám ezernyi teend?, míg lelkem hajt,
Megóvni szerettet, barátot, kergetni sok-sok bajt!
Hozni szépet, jót, olvasztani téli havat,
S csalogatni újra és újra, még több tavaszt!"
20061031
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!