Egy öreg fenyõ ki volt vágva
Mert árnyékot mert hordani önmagával
S akkor az erdõbõl egy mély hang hallatszott
Mely recsegéssel válaszolt.
Ti, kik a meleg napon éltek
Elõdötök mostan a földre tétett
Nehogyan elrontsa nektek a számítást
Miért ez a nagy sietség, szaladás?
A sok években létezett
Nehéz órákat, idõket élhetett
Védõ ágai lázadó tûlevelek
Soknak nyújthatott árnyékot, védelmet.
Az öreg állva egyenesen ottan fenn
Útmutatóként ha láttad, nem tévesztett
Hasznos addig, még élõ volt
Ma mit tud hozni magával...
Talán egy koporsót.