Emlékezzünk a napra,
Amikor megszülettünk,
Emlékezzünk a percre,
Amikor még nevettünk,
Emlékezzünk a szépre,
Hisz régen olyan is volt,
Emlékezzünk a korra,
Ami a gyermekkor volt,
Emlékezzünk az arcra,
Mely mindig csak mosolygott,
Emlékezzünk a karra,
Mely gyengéden ringatott,
Emlékezzünk a szemre,
Mi könnyezett, ha sírtunk,
Emlékezzünk a szívre,
Mi boldog volt, mert voltunk,
Emlékezzünk a nõre,
Ki életünket adta,
Emlékezzünk anyánkra,
Ki kacajunk hallgatta,
Emlékezzünk az ágyra,
Mely álmunkat vigyázta,
Emlékezzünk a házra,
Mely az otthonunk adta,
Emlékezzünk a harcra,
Mit játékokkal vívtunk,
Emlékezzünk a könyvre,
Mit vidáman olvastunk,
Emlékezzünk a padra,
Hol iskolában ültünk,
Emlékezzünk barátra,
Kivel együtt örültünk,
Emlékezzünk a fényre,
Mit karácsonyfa adott,
Emlékezzünk a vízre,
Mit a nyaralás hozott,
Emlékezzünk a napra,
Mikor felnõtté váltunk,
Emlékezzünk a lányra,
Kivel szerelmet találtunk,
S, emlékezzünk a napra,
Mikor a kacaj elhalt,
Emlékezzünk a helyre,
Hol halál énekelt dalt,
Emlékezzünk arcokra,
Mik eltûntek a porban,
Emlékezzünk könnyekre,
Mik csak hullottak halkan,
Emlékezzünk a gépre,
Mely a reptérre tartott,
Emlékezzünk üvegre,
Mely az útjába állott,
Emlékezzünk a zajra,
Mibe föld is remegett,
Emlékezzünk a hangra,
Mit ezer torok zengett,
Emlékezzünk szemekre,
Mik félelemmel teltek,
Emlékezzünk ajkakra,
Mik végsõ imát tettek,
Emlékezzünk a tûzre,
Mely pokollá változott,
Emlékezzünk a füstre,
Mely az ég felé szállott,
Emlékezzünk robajra,
Mely egyre hangosabb lett,
Emlékezzünk a fémre,
Ami végül engedett,
Emlékezzünk a percre,
Mikor a vas még tartott,
Emlékezzünk a percre,
Mikor magába omlott,
Emlékezzünk a csendre,
Ami mindezt követte,
Emlékezzünk a kõre,
Mi az embert temette,
Emlékezzünk az égre,
Mely lenézett a földre,
Emlékezzünk a napra,
Szeptember tizenegyre.
Két oldala van az életnek, kettõ az éremnek: az egyik vidám, a másik eltûnik a sötétben.
Csak egy a különbség: a rosszra csak egy-két percig emlékezzünk, a vidámra pedig egész életünkben.