A szellõ simogatásában
Két almafa virágzik
Halk beszédük napnyugtában
Gyengédségük, egybefonva szeretik.
Csodálkozva a virág sóhajt...
Forró szív helyett
A kerti szerelmesek
Egy-egy csalogánnyal teltek.
Hívó ének hullámzik
Csalogányból egy hallatszik
Még a másik figyel s hallgat
Minden megremeg, élvezetbe sarkall.
Ahogyan az új Hold jelenik
Csillogva almafa levelein
Mindkét csalogány megkezdi
Énekük, egyszerre visszhangzik.