A modern kor szellemében,
mint kerge kacsa a tó vízében
úszkálok.
Megfelelni egy másik énnek,
miközben telnek az évek
utálok.
Disszonensen fabrikált vertikák,
ennél sokkal jobb falfirkák
ugyan hol?
Kezem ökle beszorult a görcsbe,
kerge kacsa csak forgolódj körbe
unalom.
Okos vagyok? Hülye lennék?
Zöld az ég? A Föld meg fehér?
Úgy látom.
Bennem tartani nem bírtam
ezt a pár sort. Így leírtam.
Muszáj volt.