Ha volna két életem,
egyet arra áldoznék,
hogy megkeresselek Téged...
November huszonötödikén, kedden
Az osztállyal Pestre, egy színházba mentem.
E színházhoz közel van a 'vesztend'
Arra van, valahol a Nyugati-pályaudvar fele.
Angol színdarabot játszottak,
Christmas Carol nevet viselt a darab,
Téged -nézõként-, az elsõ szinten, középtájt megláttalak,
S nagyon rejtélyesnek találtalak.
Nagyon hasonlítasz a Gyûrûk Ura beli Aragornra,
Ha nem sértelek meg, tagadhatatlan hasonmása vagy.
Hosszú, barna hullámos a hajad, szemed tán kék vagy barna,
Viszonylag magas, húsz év körüli rejtélyes emberke vagy.
Szerintem Pest környékén élsz,
Ezt nem tudom, csak feltételezés,
Aragorn becenéven kereslek,
Nézzen bárki õrültnek!
Nem, úgyhiszem nem szerelem ez,
Csak egyszerûen nagyon érdekel lényed
Jaj, százszor megbántam már, hidd el,
Hogy nem kérdeztem meg a neved, ott helyben.
Nem tudom hogy élsz, hogy boldog vagy-e
Vajon üzeneteimet megkapod-e
Elszántságomtól nem-e ilyedsz meg?
De nem adom fel, kereslek.
Kereslek 'iviven, májvipen' és bárhol a neten
Mivel utazni jelenleg nincs lehetõségem.
Remélem egyszer majd olvasod e verset,
S hogy magadra ismersz.
Ne félj, nem vagyok rosszindulatú ember,
Sem szerelmes, sem beteg
Csak egy butuska mûvészlélek
Bár meglelnélek...
S bárki olvassa ezt,
S valami köze lehet ehhez, kérem segítsen
Tudom, verses oldal ez,
Nem apróhirdetéses.
Bár nincsen két életem,
De mindig ég a remény,
Hogy megtalállak Téged...