Minden anyáért
Írta: marica Dátum: December 02 2008 19:38:28
Gy
Nem kívánom a görcsöt, mikor a kemény csontok közt
Utat tör a baba, ez maradjon
Az anya fájdalma.
Teljes hír
Ma bölcsõdalt sírok,
Minden anyáért,
Kik magányban szültek gyermeket,
Pedig meglehet, a kisded házasságban született.
Ó Ti érintett férfiak! Hozzátok is szólok,
Sírok, sikítok, lelketekbe vések egy hangot,
Egy kínos, jaj szót: most kellene, hogy fogd a kezem!
Bajtársam keresem, de nem lelem!
Nem kívánom a görcsöt, mikor a kemény csontok közt
Utat tör a baba, ez maradjon
Az anya fájdalma.
Nem kívánom, hogy érezzétek gyermekek fájdalmát,
Mit keserves sírás kísér, mikor levegõért kiált,
S Szájtátva kiejti az elsõ OÁT!
Nem kívánok gyengeséget,
Tehetetlen remegést sem, míg a csontok összezárják,
Baba után nyitott kapuját a méhnek.
De Kívánok sötét magányt,
Olyat, amiben hagytátok az anyát,
Mikor simogatást vágyott,
Helyette néhány szót odavágott,
A lomha száj!
Keserû magányotokban,
Szûzanyánkkal küldenék nyomban
Egy-egy meleg plédet,
S kérném: csavarjon be ezernyi vétket,
Míg otthonra leltek,
S benne meleg sós cseppek hagyjanak nyomot.
Az lehetne védõ pólyátok,
Miben ti is elképzeltétek a baba
Elsõ útját, mert elfeledtétek elhozni
Egyetlen motyóját.
Soha nem láttatok szimbólum gólyát?
Õ csõrében csipkés pólyát lenget,
S repdesve hozza a kisdedet.