Kilátó
Írta: Barb Dátum: December 04 2008 08:01:49
C
Mögém fakult a kép
hol dühünk parázslott
és elizzott sok gyönge testû éj.
Teljes hír
Már elõre néztem, s a távolból
jövõ sem látszott.
Mögém fakult a kép
hol dühünk parázslott
és elizzott sok gyönge testû éj.
Nyugodni tért belém a hasztalan.
Poklokat mosott a könnyem.
Bénultan ráztam önmagam,
botlottam minden küszöbben.
És elõttünk az út elviharzott.
Bennünk a csend: néma száj.
És úgy hiányzott, hogy mondjam
- pedig kimondani fáj.
Mert tépett a kép min múlni látlak,
de közelebb léptél:
hogy rád vigyázzak.
S már nem is kell, hogy értsem:
miért az ész,
s a szív - miért nem.