Mindent kimond majd az este,
fejemet ölébe hajtom.
Parázs szemek rám szegezve
várnak: - most a tükröt tartom.
Így látom lázasan magam:
tudat ütközik a szívvel,
arcomon hallgatag patak
csordul össze a vér vizével.
- Esti tükröm, ha mélyre törsz:
átkok között áldásra lelsz.
Égni tudnék - te csak gyötörsz.
Összezúzlak.S már nem felelsz.