Hétköznapi realitás
Írta: lnpeters Dátum: December 10 2008 15:59:40
T
Kínlódva napról napra, hétrõl hétre,
Máról holnapra, mindig évrõl évre,
Teljes hír
Kínlódva napról napra, hétrõl hétre,
Máról holnapra, mindig évrõl évre,
Ádáz hétköznap tüzes tenyerében,
Mint Dániel ama veremben, régen.
Bár a lónak a bögöly nem király,
S a földnek sem lesz ura az aszály,
A mérgét érzi,
Ha naponta szúrja,
S mint Philoktétész sebe:
Bûzlik újra.
A "nincs" pengéje váj fájó sebet,
Foszladozik a lelkiismeret,
Ha tán csak egyszer végre "volna" volna,
Tán még a fagy szava is mást dalolna,
Hajnali dalt is mást zúgna a szél;
De míg a pocsolya "nincs"-rõl regél,
A vén Halál,
Mint csuklyás, rút öreg,
Az utca túlsó felén
Tekereg.
Hány pótolhatatlan perc illan el,
Hány lépés még a halál-hegyre fel,
Hány kósza démon csap le vágyainkra,
Hány társaságban maradunk magunkra?
A néma Hold is érti, mi a lényeg,
És látja: akik pénzesen szegények,
Azokra vádlón néznek
Mind a fények.