Magányos karácsony
Írta: csak-fater Dátum: December 12 2008 12:33:16
Gy
Fehér, könnyû varázslat hull az égbõl,
Mindenki lázban ég a közelgõ ünneptõl.
Teljes hír
Magányos karácsony
Fehér, könnyû varázslat hull az égbõl,
Mindenki lázban ég a közelgõ ünneptõl.
Csak magam vagyok kissé láztalan,
Gyakran gondolok arra, ki társtalan.
Ki a szent ünnepet egyedül tölti,
Fával-ha jut-, magányosan ünnepli.
Hallom öreg gondolatai léptét a friss havon,
Szívének halk sikolyát, mi siklik szélszánon.
Még pár éjszaka és itt van karácsony,
Nem fér el lelkem, az ég túl alacsony!
Míg nekem van s jut, másnak semmi és senki,
Ha csak egy jó szót, egy tál ételt adna mindenki..
Hisz az idõ múlik, mi is megöregszünk,
Az is megeshet, hogy egyedül leszünk,
S sóhajunk száll a fagyos széllel,
Beszélgetünk majd lehullott falevéllel.
Fázunk, csendben sírunk, de nem vádolunk,
Mert az angyalok, nem feledkeznek meg rólunk.